A kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetése az építőipar területén

2017 január 1. napjával jelentős változás történik az építőipari jog területén, hatályba lép az egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet („Kormányrendelet”). A Kormányrendelet kiemelten fontos építési jogi jogszabályokat módosít azzal, hogy a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben kötelezővé teszi a tervező és a kivitelező részére felelősségbiztosítás megkötését. Fontos kiemelni, hogy a Kormányrendelet tárgyi hatálya jelenleg kizárólag…

Read more

A szoftver, mint szellemi termék megjelenése a vállalkozás eszközei között

A szoftverek értékképzési folyamatában olyan gazdasági és pénzügyi adatokat szükséges megvizsgálni, melyek minősítése, értékelése elsősorban üzleti stratégiákon és üzleti terveken, mérlegadatokon, számviteli kimutatásokon alapul. A kérdés jogszabályi és módszertani környezetéről a Szerzői Jogi Szakértő Testület által nyújtott tájékoztatás szolgálhat iránymutatásként (SzJSzT-09/09/1.) Szoftverek nyilvántartásának és használatának számviteli vonatkozásai: A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: „Szt.”) a vállalkozásokra vonatkozó számviteli szabályokat rögzíti. Az Szt. szabályai alapján készített beszámoló megbízható,…

Read more

Szoftverfejlesztési szerződések – Titoktartás és versenykizárás

Egyedi szoftverfejlesztés során a fejlesztőnek szükségszerűen birtokába kerülnek a megrendelő üzleti folyamataival, jövőbeni üzleti terveivel kapcsolatos bizalmas információk, a megrendelő számára esetleges versenyelőnyt biztosító informatikai know-how. Ezekkel az információkkal kapcsolatosan célszerű tehát titoktartási kötelezettségvállalást beépíteni a szoftverfejlesztési szerződésbe. Ennek keretében a felek vállalják, hogy a bizalmas információkat üzleti titokként kezelik és azokat sem a szerződés időtartama alatt, sem pedig azt követően nem hozzák harmadik személyek tudomására, illetve nem teszik elérhetővé.…

Read more

A szoftverfejlesztési szerződések jogi alapjai

A speciális szakértelmet igénylő szoftverfejlesztés, az ötlet megszületésétől a kódoláson át a tesztelésig, igen hosszadalmas folyamat eredménye. Nyilvánvaló, hogy ezt a terméket védeni kell a jogosulatlan felhasználás és terjesztés, valamint a szellemi tulajdon bitorlása ellen. A szoftverek használatára vonatkozó általános szabályokat a szerzői jogi törvény (1999. évi LXXVI. törvény; a továbbiakban: Szjt.) tartalmazza, míg a konkrét felhasználói jogviszonyt a legtöbb esetben egyedi licencszerződések szabályozzák. A védelmi rendszer kiterjed a fejlesztő és…

Read more

Munkavállaló kiküldetése, avagy a magyar cég külföldön történő munkavégzése

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 2013. január 1-től hatályos szabályai – összefoglaló néven – munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás cím alatt tárgyalják azokat az eseteket, amikor a munkavállaló munkaszerződésétől eltérő munkakörben, munkahelyen, illetve munkáltatónál kerül foglalkoztatásra. A más munkahelyen való munkavégzésre utasítás a kiküldetés, aminek alapvető ismérve, hogy a kiküldött munkavállaló továbbra is az eredeti munkáltató utasítása és irányítása alatt marad. I. A vonatkozó hazai szabályozás I.1…

Read more

A külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepére vonatkozó adó- és cégjogi rendelkezések

Egyes szakértők a külföldi vállalkozások által Magyarországon alapított fióktelepek számának növekedését várták az új Ptk. (Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) hatálybalépését követően. Ennek oka, hogy a fióktelep a korlátolt felelősségű társaságévalazonos feltételekkel működtethető, azonban létrehozásához nem szükségesa 3 millió forintos alaptőkerendelkezésre bocsátása. Az alábbiakban összefoglaljuk a fióktelepre vonatkozó fontosabb cégjogi és adójogi szabályokat, melyeket mindenképpen érdemes megfontolnia azon külföldi vállalkozásoknak, akik Magyarországon kívánnak gazdasági tevékenységet folytatni.  A fióktelep…

Read more

A vételi szándéknyilatkozat jelentősége ingatlan adásvétel esetén

Az adásvételi szerződés a vételi ajánlattal és annak elfogadásával jön létre, illetve ingatlan adásvétele esetén szükséges a szerződés írásba foglalása, valamint ügyvédi ellenjegyzése is. A vételi szándéknyilatkozat jelentősége A vételi szándéknyilatkozat jelentősége az ajánlattételnek és az ajánlat elfogadásának írásbeli rögzítése. Az eladónak és a vevőnek a vételi ajánlat elfogadásával az ingatlan adásvételi szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettsége keletkezik. A vételi szándéknyilatkozatban a vevő az adásvétel lényeges elemeinek meghatározásával ajánlatot tesz az…

Read more

A tanú érdekében eljáró ügyvéd részvétele a kihallgatáson

A jelenleg hatályos büntetőeljárási törvény öt bizonyítási eszközt nevesít, melyek közül elsőként a tanúvallomásról rendelkezik. Ez nem is meglepő, tekintettel arra, hogy a büntetőeljárásban a tanúvallomás a leggyakrabban használt bizonyítási eszköz. E gyakoriságot számos tényező indokolja, többek között a vallomás megszerzésének egyszerűsége, valamint a kontradiktórius eljárási rendszerbe történő beilleszthetősége. E bizonyítási eszköznek a büntetőeljárási rendszerében elfoglalt kiemelkedő szerepe azonban egy fontos következményt von maga után: egy folyamatban lévő eljárás során…

Read more

Az európai fizetési meghagyásos eljárás

Az európai fizetési meghagyás meghatározott formanyomtatványokon alapuló olyan egyszerűsített eljárást jelent, amely lehetővé teszi a hitelezők számára a határokon átnyúló, a kötelezett által nem vitatott, polgári és kereskedelmi ügyekkel kapcsolatos pénzügyi követeléseik egyszerűbb, gyorsabb és költséghatékonyabb módon történő érvényesítését. Jogi hátterét az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12 i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet adja. Az európai fizetési meghagyásos eljárásra alapvetően a hagyományos FMH eljárásra vonatkozó…

Read more

Alvállalkozó „cseréje” közbeszerzési eljárás során

Azt követően is felmerülhetnek olyan körülmények, amik az alvállalkozó cseréjét teszik szükségessé, hogy a közbeszerzési eljárás sikeresen lezárult és a nyertes ajánlattevő megkötötte a szerződést. Például az alvállalkozóval megszakad az üzleti kapcsolat szerződésszegés miatt vagy egyéb indokból, esetleg az alvállalkozó fizetésképtelenségét megállapították, ellene csőd- vagy felszámolási eljárás indult, elhatározta végelszámolását, de adódhat még számtalan olyan körülmény, ami az alvállalkozó cseréjét teheti szükségessé. A közbeszerzési törvény szabályai azonban korlátot jelenthetnek, ugyanis…

Read more