Akár terheltként, akár tanúként veszünk részt a büntetőeljárásban, fontos tudnunk, hogy a tanú nem feltétlenül köteles vallomást tenni, ha erre a hatóság felhívja. Az eljárás eredményessége miatt a törvény viszont ezt a lehetőséget nem biztosítja mindig és mindenkinek, hanem csupán meghatározott körben. Annak, ha a tanú nem tesz vallomást, két nagy esetköre lehetséges: vagy már eleve ki sem hallgatható tanúként, vagy megtagadja a vallomást. Megtagadási okok A vallomástétel megtagadása esetén…

A fellebbezés a büntetőeljárásban kimeríthetetlenül nagy téma, hiszen számos határozat ellen enged (illetve néhánnyal szemben nem enged) a törvény fellebbezést, és minden esetben változik, hogy ki fellebbezheti meg a támadott határozatot, milyen indokokra való hivatkozással. A terhelti jogok áttekintése és a büntetőeljárás szakaszai áttekintése után jelen írásunkban így csak az elsőfokú bíróság ítéletével szembeni fellebbezés jellemzőivel foglalkozunk. Ki fellebbezhet? Az ítélettel szemben fellebbezésre jogosult a vádlott, az ügyész, a pótmagánvádló,…

„Jogában áll hallgatni” – ismét a közismert tájékoztatáshoz nyúlunk vissza, hisz akár fekete humor okán, akár beidegződésből, de sokaknak ez az első, ami eszükbe jut a jogaikról. Mindazonáltal fontos tudni, hogy a magyar jogrendszer ennél jóval széleskörűbb jogokat enged a vádlottaknak, akiknek a többsége viszont ezzel nincs tisztában. Jelen írásban röviden áttekintünk néhány fontosabb jogot, és azok szerepét az eljárás során. A jogorvoslathoz való jog Bizonyos ésszerű keretek között a…

Az a jogintézmény, amelyet amerikai mintára a közbeszédben vádalkunak neveznek, a büntetőeljárási win-win szituáció tipikus esete: a terhelt a kedvezőbb elbánásért cserébe információt szolgáltat más, nagyobb súlyú bűncselekményről, a hatóság pedig ezáltal olyan információkhoz jut hozzá, amelyeket egyébként nem vagy csak nagy nehézségek árán tudna beszerezni. ***FIGYELEM! A cikk tartalma a 2014-es állapotot tükrözi, azóta hatályba lépett az új büntetőeljárásról szóló törvény, így jelen cikk mai nap már csak mint…

„Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol…” – feltehetően nem erre a válaszra számítunk, ha bűncselekmény sértettjeként feljelentést teszünk a rendőrségen. Fontos azonban tudnunk, hogy ha nem vagyunk kellően körültekintőek a feljelentés megtételekor, azon túl, hogy a feljelentés nem ér célt, a fentihez hasonló kellemetlen meglepetésben lehet részünk. Kétféleképpen lehet valakit hamisan vádolni: az első eset a szó hétköznapi értelmében vett hamis vád (mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan…

Az előzetes letartóztatással kapcsolatban számos téves elképzelés él a köztudatban, amelyeket cikkünkben szeretnénk eloszlatni. Tévhit: A terheltnek mindenképpen előzetesben kell megvárnia az eljárás végét. A valóság: az előzetes letartóztatás nem szükségszerű: csak szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban van helye, és csak akkor, ha a terhelt szabadlábon hagyása az eljárás sikerességét veszélyeztetné. Ennek négy esetét különbözteti meg a törvény: – ha a terhelt megszökött, elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg, illetőleg…

Attól függően, hogy milyen részletességgel vizsgáljuk, a büntetőeljárásnak kettő, illetve három szakaszát szokás megkülönböztetni. Jelen írásunkban nem foglalkozunk a mindkét felosztáshoz képest „plusz egy” szakasszal, a büntetés-végrehajtással, ez ugyanis a klasszikus felfogásban nem a büntetőeljárás része. Az első szakasz mindkét elmélet szerint a nyomozási szakasz, míg az utolsó a tárgyalási vagy bírósági szakasz. A három szakaszos felosztás szerint a kettő között helyezkedik el a vádemelési szakasz – a két felosztás…