Szerződési biztosítékok a magyar jogban

A gazdasági élet hatékony működésének egyik alappillére a szerződés. A legkülönfélébb célok megvalósítása érdekében kötjük őket, azonban sok esetben nem számolunk azzal, hogy a létrejött írásbeli megállapodás ellenére a szerződése teljesítése nem következik be, vagy nem úgy, ahogy mi azt vártuk. A szerződés megerősítését – és ezáltal céljaink bebiztosítását – a szerződéses biztosítékok megfelelő alkalmazásával érhetjük el. A szerződéses biztosítékok tehát, a szerződések megerősítésének eszközei. Ezek az eszközök a szerződésszegéshez…

Read more

Amit a hatósági ellenőrzésről minden cégnek tudnia kell…

A jelenleg hatályos általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) alapelvi szinten rögzíti a jogszerűség elvét, ami kimondja, hogy a hatóság az eljárása során jogszabály keretei között, rendeltetésszerűen jár el. Az Ákr. 2. §. (2) bekezdése továbbá azt is deklarálja, hogy „A hatóság a hatásköre gyakorlása során (…) az ügyféllel való együttműködés és a jóhiszeműség követelményeinek megfelelően, (…) indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül, (…) ésszerű időben…

Read more

Gazdasági élet szerződéseinek elkészítése tartós ügyvédi megbízás keretében

Mint azt a korábbi bejegyzésünkben is említettük akár eseti, akár állandó megbízás keretében szívesen állunk rendelkezésére szerződések átnézésére, mielőtt aláírásával magára nézve kötelezettséget telepítene. Tartós megbízás előnyei: Ügyvédként leggyakrabban eseti megbízásokkal találkozunk, hiszen magyar viszonylatokban többségben vannak a fogyasztók és a fogyasztók által kötött szerződések. Ilyen például egy lakásvásárlás, késedelmes fizetés érvényesítésében való szakszerű jogi segítségnyújtás és tanácsadás, vagy pénz visszakövetelésének érvényesítése. Hiszen lássuk be, nem vásárolunk minden hónapban ingatlant…

Read more

Biztosítékok – Foglaló, kötbér és jogvesztés kikötése szerződésekben

Jelenlegi felgyorsult világunkban egyre több szerződés kerül megkötésre természetes felek, illetve természetes és jogi személyek között egyaránt. A jogügyletek szerződésszerű teljesítése a szerződést kötő feleknek az egyik legfontosabb elvárása. Annak érdekében, hogy ehhez a feleket a lehető legnagyobb eséllyel hozzásegíthessük, gyakran alkalmazunk olyan jogi konstrukciókat, amelyek egy szerződésből sem maradhatnak ki. A szerződés megerősítésének módjai a szerződéskötést azáltal teszik biztonságosabbá, hogy a feleket többletszankciók kilátásba helyezésével a szerződés teljesítésére képes…

Read more

A „jókarbantartási” kötelezettség

A jókarbantartási kötelezettség nem teljesítésével kapcsolatos kötelezésre vonatkozólag az utóbbi időben számos kötelezett kaphatott olyan tartalmú értesítést, hogy – az előírt jókarbantartási kötelezettség nem teljesítése miatt – a végrehajtást elrendelték vele szemben, illetve megkeresték a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt a végrehajtási eljárás lefolytatása miatt, ezért fontosnak tartjuk, hogy az ezzel kapcsolatos fontosabbak szabályokra felhívjuk az érintettek figyelmét. Miért most? A közigazgatási határozatok végrehajtását (önkéntes teljesítés elmaradása esetén), így az előírt…

Read more

A kereskedelmi szálláshely szolgáltatás (pl.: „Airbnb”) adózása II. – Fontosabb bevallási, adatszolgáltatási határidők kereskedelmi-szálláshely szolgáltatás tekintetében magánszemélyek esetében

A magánszemélyként is számos bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségünk van a kereskedelmi szálláshely szolgáltatásra vonatkozó tevékenység végzése esetében, ezért jelen bejegyzésünkben az ezen kötelezettségek teljesítésre vonatkozó fontosabb határidőkre szeretnénk felhívni az ezen tevékenységet folytató magánszemélyek figyelmét. Havi kötelezettségek: Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. tv. II. Melléklete szerint az idegenforgalmi adót a hónapot következő hónap 15. napjáig kell bevallani és megfizetni az önkormányzatnak. A hónapot követő hónap 15. napjáig kell…

Read more

A kereskedelmi szálláshely szolgáltatás (pl.: „Airbnb”) adózása I.

A lakástulajdonosok részéről az elmúlt években – különösen Budapesten – népszerű lett a külföldi turisták részére a lakások rövid távú bérbeadása. Ezen tevékenység (adószámos) magánszemélyként, egyéni vállalkozóként vagy akár gazdasági társaság keretében is folytatható, jelen bejegyzésünkben az adószámos magánszemély adózására vonatkozó fontosabb szabályokat mutatjuk be. Jegyzőhöz történő bejelentés a tevékenység megkezdésekor Az ilyen jellegű tevékenység megkezdésekor a legelső lépés, hogy az illetékes jegyzőhöz be kell jelenteni, hogy kereskedelmi szálláshely szolgáltatásra…

Read more

Hogyan kell adózni őstermelőként és adószámos magánszemélyként a Natura 2000 támogatás után?

Sokak nincsenek tisztában azzal, hogy az erdőgazdálkodói tevékenység ugyanolyan gazdasági tevékenységnek minősülhet, mint bármely más bevételre irányuló vagy üzletszerűen folytatott gazdasági tevékenység, és így ezen tevékenység után is adófizetési kötelezettség keletkezhet, ez különösen igaz az igénybevett Natura 2000 támogatásra. A bejegyzett erdőgazdálkodók többsége ezen tevékenységet őstermelőként vagy adószámos magánszemélyként végzi, így elsősorban ezen bejegyzés számukra foglalja össze, hogy a Natura 2000 támogatás utáni milyen  adókötelezettségük keletkezhet. 1. Őstermelők adókötelezettségei Először…

Read more

A forgalmazó helytállási kötelezettségei élelmiszer-értékesítés körében

A forgalmazási (disztribútori) szerződés a hazai jogalkotási folyamatok eredményeként nevesített szerződésként 2014. március 15-e óta szerepel a Polgári Törvénykönyvben. Ez a szerződéstípus a hagyományos szerződési tipizálási rendszerbe nehezen illeszthető be, ugyanis jellemzőit az üzleti élet alakította ki a szociális piacgazdaság és annak részét képező szerződési szabadság elvének mentén. A disztribútori szerződésben a tulajdonátruházó (adásvétel, bizomány), valamint a vállalkozási típusú (szállítás) szerződések jegyei vegyülnek, erre tekintettel pedig a disztribútori szerződés által…

Read more

Fokozatos részesedésjuttatás – Mi az a vesting és a reverse-vesting?

A hazai kockázati tőkebefektető piac kisebb erőforrással rendelkezik, mint más nyugati országok, ezért elemi érdeke fűződik minden befektetőnek ahhoz, hogy befektetéseik után az elvárt hozamot tudják produkálni, eredményes legyen a befektetés. Ezért a befektető igyekszik minden kockázatot a minimális szintre csökkenteni. Az előző részben a hígulásról és a hígulás elleni védelemről írtunk, amelyben a befektető saját helyzetét igyekszik biztosítani a céltársaságban más befektetőkkel, mint külső, harmadik személyekkel szemben, azonban tisztában…

Read more