A követelés behajtása során befolyt összeg elszámolása

Gyakori eset, hogy akár peres, akár nemperes eljárás keretében érvényesíteni kívánt követelés behajtása közben az adós a végrehajtással vagy a felszámolással fenyegető helyzet következtében a tartozása egy részét megfizeti. Cikkünkben arról olvashatnak részletesebben, hogy ilyenkor a felek a befolyt összeget hogyan kötelesek elszámolni. Ptk. 6:41. § [Elszámolás több tartozás esetén] (1) Ha a kötelezettet a jogosulttal szemben több egynemű szolgáltatás terheli, és a felajánlott teljesítés nem fedezi valamennyi tartozását, a…

Read more

Befektető érkezik a cégébe? Az alábbiakra figyeljen!

Napjainkban egyre több olyan vállalkozás kezdi meg tevékenységét, melyek alacsony tőkével, de nagy fejlődési potenciállal lépnek piacra. Ezeket az Egyesült Államokban már évek óta ismert intézményesült formákat startupoknak vagy startup cégeknek nevezzük. A hatékony működés megteremtéséhez elengedhetetlen külső anyagi támogatás a vállalkozástól független harmadik személyektől (befektetőktől, kockázati tőkebefektetőtől vagy üzleti angyaltól) érkezhet. A külső támogató vagyoni hozzájárulásával a társaság tagjává válik, ami – különösen a vagyoni különbségek miatt – konfliktusokhoz…

Read more

Magánszemély lakcímének felkutatása

Több okból is fontos lehet, hogy rendelkezzünk az adós lakcímével vagy értesítési címével és ne csak a személyét tudjuk azonosítani. Az egyes bírósági periratok kézbesítéséhez csak akkor fűződik ugyanis jogkövetkezmény, ha az megfelelt a kézbesítésre vonatkozó szabályoknak. Ehhez nélkülözhetetlen az adós értesítési címének pontos ismerete. Az egyes bírósági iratok kézbesítése leggyakrabban postai úton tértivevénnyel történik, mivel a joghatály az irat átvételéhez fűződik. Pontosabban a perindítás joghatásai a keresetnek (viszontkeresetnek) az…

Read more

A fizetési meghagyásos eljárásban érvényesülő költségkedvezmények

Egy követelés érvényesítése előtt minden esetben felmerül a kérdés, hogy milyen költségekkel jár az eljárás. Valamennyi eljárásban számolnia kell a hitelezőnek az állam részére fizetendő díjjal vagy illetékkel, illetve ügyvédi munkadíjjal. A követelések érvényesítésére irányuló fizetési meghagyásos eljárás esetén is lehetőség van azonban költségkedvezmény igénybevételére. Ki vehet igénybe költségkedvezményt? Ha a cégem érvényesít követelést fizetési meghagyásos eljárásban, akkor is igényelhetek költségkedvezményt? Jelen összefoglaló többek között e kérdésekre kíván választ adni.…

Read more

Felszámolási eljárásban teljesített követelés „visszaperelése”

Gyakran előfordul egy cég működése során, hogy a felszámolási eljárásból kizárólag egy nem feltétlenül megalapozott követelés megfizetésével tud „szabadulni”. Mit tehetünk a követelés megfizetése után, amennyiben nem tartjuk azt megalapozottnak? Van jogi lehetőség a követelés visszaperelésére? 1. Mik a felszámolási eljárás elvi alapjai? A gazdasági társaságok olyan külön jogalanyisággal rendelkező jogi személyek, melyek önállóan vesznek részt a gazdasági forgalomban, ezért saját, tagjaiktól elkülönült vagyonnal rendelkeznek. A magánjogi jogviszonyok szabályozásának egyik…

Read more

A próbaidő jelentősége a munkaviszony kezdetén – Összefoglaló

Szinte elképzelhetetlen egy induló munkaviszony próbaidő nélkül. A Munka Törvénykönyve a próbaidőről csak röviden rendelkezik, azonban a jogintézménynek terjedelmes bírói gyakorlata van, amelynek pontos ismerete elengedhetetlen egy munkaügyi perben. 1. Mi a próbaidő jelentősége? Egy munkaviszony kezdetén a munkáltató nem láthatja előre, hogy az újonnan felvett munkavállalója valóban be fogja-e váltani azokat a reményeket, amiket a munkaszerződés megkötésekor elvárt tőle. A munkavállaló pedig nem lehet biztos benne, hogy új munkahelyével…

Read more

A kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetése az építőipar területén

2017 január 1. napjával jelentős változás történik az építőipari jog területén, hatályba lép az egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet („Kormányrendelet”). A Kormányrendelet kiemelten fontos építési jogi jogszabályokat módosít azzal, hogy a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben kötelezővé teszi a tervező és a kivitelező részére felelősségbiztosítás megkötését. Fontos kiemelni, hogy a Kormányrendelet tárgyi hatálya jelenleg kizárólag…

Read more

A szoftver, mint szellemi termék megjelenése a vállalkozás eszközei között

A szoftverek értékképzési folyamatában olyan gazdasági és pénzügyi adatokat szükséges megvizsgálni, melyek minősítése, értékelése elsősorban üzleti stratégiákon és üzleti terveken, mérlegadatokon, számviteli kimutatásokon alapul. A kérdés jogszabályi és módszertani környezetéről a Szerzői Jogi Szakértő Testület által nyújtott tájékoztatás szolgálhat iránymutatásként (SzJSzT-09/09/1.) Szoftverek nyilvántartásának és használatának számviteli vonatkozásai: A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: „Szt.”) a vállalkozásokra vonatkozó számviteli szabályokat rögzíti. Az Szt. szabályai alapján készített beszámoló megbízható,…

Read more

Szoftverfejlesztési szerződések – Titoktartás és versenykizárás

Egyedi szoftverfejlesztés során a fejlesztőnek szükségszerűen birtokába kerülnek a megrendelő üzleti folyamataival, jövőbeni üzleti terveivel kapcsolatos bizalmas információk, a megrendelő számára esetleges versenyelőnyt biztosító informatikai know-how. Ezekkel az információkkal kapcsolatosan célszerű tehát titoktartási kötelezettségvállalást beépíteni a szoftverfejlesztési szerződésbe. Ennek keretében a felek vállalják, hogy a bizalmas információkat üzleti titokként kezelik és azokat sem a szerződés időtartama alatt, sem pedig azt követően nem hozzák harmadik személyek tudomására, illetve nem teszik elérhetővé.…

Read more

A szoftverfejlesztési szerződések jogi alapjai

A speciális szakértelmet igénylő szoftverfejlesztés, az ötlet megszületésétől a kódoláson át a tesztelésig, igen hosszadalmas folyamat eredménye. Nyilvánvaló, hogy ezt a terméket védeni kell a jogosulatlan felhasználás és terjesztés, valamint a szellemi tulajdon bitorlása ellen. A szoftverek használatára vonatkozó általános szabályokat a szerzői jogi törvény (1999. évi LXXVI. törvény; a továbbiakban: Szjt.) tartalmazza, míg a konkrét felhasználói jogviszonyt a legtöbb esetben egyedi licencszerződések szabályozzák. A védelmi rendszer kiterjed a fejlesztő és…

Read more