Védjegyoltalom bejegyzése és jellemzői

A védjegy olyan grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas áruknak vagy szolgáltatásoknak más áruktól vagy szolgáltatásoktól való megkülönböztetésre, és amelyek használata kizárólagos jelleggel a védjegyoltalom jogosultját illeti meg. Hogyan lehet védjegyoltalmat szerezni Magyarországon? – A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott nemzeti védjegybejelentéssel (2015. szeptember 4-től elérhetővé vált a nemzeti védjegybejelentések elektronikus úton történő benyújtására szolgáló TM E-filing rendszer); – Európai közösségi védjegybejelentéssel; – Külföldiek számára nemzetközi bejelentéssel a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról…

Read more

Ideiglenes munkavégzés az Európai Unió más tagállamában: kiküldetés vagy párhuzamos tevékenység?

Az európai gazdasági integráció területén mérföldkövet jelentett az Európai Unió belső piacának létrehozása, amely a négy alapszabadság elve alapján működik. A négy szabadság elvének értelmében az Európai Unió tagállamai között biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. A belső piac létrehozása magyar állampolgárok számára is megkönnyítette az EU más tagállamában történő munkavállalást, de a magyar vállalkozók is könnyebben nyújthatnak szolgáltatásokat a szomszédos országokban vagy más…

Read more

Követelés behajtása büntetőeljárásban, polgári jogi igény érvényesítése útján

Pénzfizetés iránti követelésnek polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai is lehetnek. Sok esetben egyszerűbb és költséghatékonyabb, ha pénzkövetelésünket egy büntetőeljárás keretében érvényesítjük. A követelés büntetőeljárásban történő érvényesítésének eszköze a polgári jogi igény előterjesztése, amellyel jó eséllyel egy sokáig húzódó, költséges polgári peres eljárást tudunk elkerülni. I. A polgári jogi igény fogalma Ha igényérvényesítésről beszélünk, általában egy klasszikus polgári per vagy – ha az állam büntetőigényének érvényesítésére gondolunk – egy büntetőeljárás jut…

Read more

Holding cég fogalma

A gazdasági szaknyelvben, illetve köznyelvben használt „holding” kifejezés alatt a jog számos eltérő jogintézményt és esetet szabályoz. I. Az európai jog szintjén említhető az Európai holding fogalma: Az európai részvénytársaság (nemzetközileg használt neve: Societas Europaea kifejezés, röviden SE) egy választható cégforma az EU-ban működő gazdasági társaságok számára. Legalább kettő, az uniós tagállamok területén bejegyzett gazdasági társaság alapíthatja. Alapítására a székhely szerinti nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozó jogszabályok vonatkoznak. Jegyzett tőkéjének el…

Read more

EU állampolgár termőföldszerzése Magyarországon

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) rendelkezései szerint 2014 májusától kezdődően tagállami állampolgárnak is jogában áll termőföldet szerezni Magyarország területén. Amennyiben a magánszemély földművesnek minősül, 300 hektárnyi föld tulajdonjogának megszerzésére van lehetőség a Földforgalmi törvény 16. § (1) bekezdése szerint. Földműves a törvény szerint: Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti…

Read more

Az ügyvezetőnek a társaság tagjaival szemben fennálló felelőssége az új Polgári Törvénykönyv alapján

A társasági jog keretein belül az új Ptk. a korábbitól eltérő szabályozást alkalmaz az ügyvezetőknek a társasággal, illetve annak tagjaival szemben fennálló felelősségével kapcsolatban is. A törvény mindenekelőtt lefekteti, hogy minden egyes jogi személy vezető tisztségviselője az ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni, ennek fényében pedig felelősséget is kell vállalnia az e tevékenységéből eredő károkért nemcsak harmadik személyekkel, hanem a társasággal szemben is. A jogi személynek okozott…

Read more

ÁFA kérdések a külföldre nyújtott szolgáltatások esetén

Magyarországon székhellyel rendelkező cég szolgáltatásának nyújtása esetén a magyar és EU-s hatályos szabályozás szerint különböző adójogi következmények léphetnek fel, amennyiben a szolgáltatást nem belföldi adóalany vagy magánszemély veszi igénybe. I. Általános szabályok Ha magyarországi székhelyű vállalkozás külföldre – függetlenül attól, hogy Európai Unión belüli vagy harmadik államról beszélünk – szeretne szolgáltatást nyújtani, figyelembe kell venni, hogy a szolgáltatást adószámmal rendelkező adóalany vagy magánszemély veszi-e igénybe. Főszabály szerint a vállalkozások közti…

Read more

Hajó, yacht, motorcsónak adásvétele és lajstromozása

Magyarországon hajó, yacht, motorcsónak vagy egyéb úszólétesítmény adásvételére lehetőség nyílik mind magyar, mind külföldi állampolgárok részére. I. A lajstromozási eljárás A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény tételesen felsorolja azokat az úszólétesítményeket, amelyek tulajdonjogának megszerzése esetén a lajstromba – mint az úszólétesítmények közhiteles nyilvántartásába – való bevezetés szükséges. Eszerint tengeri hajó, belvízi nagyhajó, kishajó, komp, úszómunkagép vagy úszómű esetében a tulajdonjogot megszerző köteles az ügyvéd által ellenjegyzett adásvételi szerződés…

Read more

Osztrák hajóregiszterben lajstromozott hajó adásvétele magyar ügyvéd segítségével

Amennyiben hajót, yachtot, motorcsónakot kíván Ausztriában az osztrák hajóregiszterben lajstromozni, vagy osztrák jog alatt kíván hajó adásvételi szerződést kötni, úgy lehetősége van az eljárásban németül beszélő magyar ügyvédet meghatalmazni, aki teljes körűen jogosult eljárni az osztrák hajóregiszter és hajózási hivatal előtt. I. Eljárás az osztrák hajóregiszter és hajózási hivatal előtt: A magyar hajóregiszterrel ellentétben, az osztrák hajóregiszterben a bejegyzés alapjául szolgáló dokumentumokat nem kizárólag a honos (osztrák) ügyvédek jegyezhetik ellen,…

Read more

A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjére vonatkozó szabályok

Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével a korlátolt felelősségű társaságok alapítása is fontos változásokon esett át, amelynek egyik legfontosabb eleme a törzstőke szolgáltatása. A korábbi szabályozások szerint a tagoknak összesen 500.000,- Ft törzstőkét kellett a társaság pénzforgalmi számlájára vagy a házipénztárába befizetnie, ez az összeg a hatályos szabályok szerint 3.000.000,- Ft-ra emelkedett. Elsőre ez a változás elrettentő lehet a vállalkozók számára, azonban fontos megjegyezni, hogy az új Ptk. több olyan…

Read more