Engedményezés, tartozásátvállalás és szerződésátruházás

Az új Ptk.; azaz a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a korábbi szabályozáshoz képest megváltozott tartalommal, illetve új jogintézményekkel szabályozza a szerződéses pozíciókban történő változást. 1./ Engedményezés: Engedményezés során a jogosult követelésének átruházásáról van szó, amelyhez átruházásra irányuló szerződés vagy más érvényes jogcím, illetve magának a követelésnek az engedményezése szükséges, amely alapján az engedményes az engedményező helyébe lép. Éppen ezért fontos, hogy a kötelezett, jogcím, összeg és esedékesség…

Read more

Alapítvány alapítása

Alapítvány jogerős bírósági nyilvántartásba vétellel jöhet létre, így alapításához az alapítvány nyilvántartásba vételi kérelem nyomtatvány kitöltése, majd annak az alapítvány majdani székhelye szerint illetékes törvényszékhez történő benyújtása szükséges. Alapító lehet magánszemély és cég is. Alapítási kérelemhez csatolandó dokumentumok: A kérelemhez csatolni kell az alapítvány alapító okiratát, amelyet az alapító(k)nak személyesen kell aláírniuk. Az alapító okiratban rendelkezni kell az alapítvány nevéről, céljáról, a célra rendelt vagyonról (annak összetételéről), annak kezelési és…

Read more

A vasárnapi zárvatartás jogszabályi háttere

A vasárnapi zárvatartás vonatkozásában több esetben kérdésként merült fel az, hogy egy „non-stop” szolgáltatást nyújtó cég vasárnaponként nyitva tarthat-e. Bár a jogszabály nem teljesen egyértelmű, de a mi álláspontunk az, hogy az alábbiak alapján a szolgáltatást nyújtó vállalkozások vasárnap is nyitva tarthatnak Az alábbi jogszabályokat kell figyelembe venni: 1. A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény („Törvény„); 2. A Kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény.…

Read more

Civil szervezetekkel kapcsolatos elektronikus eljárások

2015. január 1. napjától kezdve a civil szervezetekkel (alapítvány, egyesület, szövetség) kapcsolatos eljárások közül több eljárástípus esetében is kötelezővé vált a kérelmek elektronikus úton történő benyújtása az illetékes törvényszékhez. Tekintettel arra, hogy közel 70.000 nyilvántartásba vett alapítvány és egyesületet egy jelentős részét érinti az elektronikus eljárás, érdemes ezzel kapcsolatban összefoglalni a főbb tudnivalókat: I. Elektronikus eljárási kötelezettség a civil szervezetek működési formája miatt: Minden esetben terheli az elektronikus eljárási kötelezettség…

Read more

A kapcsolt vállalkozások fogalma megváltozott – Adóhatóság felé bejelentési kötelezettség határideje: 2015. január 15.

Idén januártól módosult a kapcsolt vállalkozás jogszabályi fogalma, így bővült a kapcsolt vállalkozások köre is. Mostantól már azok a cégek is kapcsoltnak minősülnek, ahol kizárólag az ügyvezetés azonos. Ez jelentős módosulás a korábbi fogalomhoz képest, amely az azonos tulajdonosi körre fókuszált. A kapcsolt vállalkozás fogalmának kiterjesztése a Tao. törvény 4. § 23. f. pont szerint: A fogalom kiszélesítésével több céget fognak érinteni a transzferárakra vonatkozó adminisztrációs kötelezettségek és vizsgálatok. Az…

Read more

Biztosan a tulajdonostól vásárol a vevő ingatlant?

Avagy miért fontos az ingatlan-adásvételi szerződésben megfelelő összegű kötbérkikötés mellett a tulajdonátruházásra vonatkozó szavatossági kötelezettség rögzítése. Ingatlan adásvételi szerződés megkötése és a tulajdoni lap vizsgálata: Alapvető ügyvédi feladat ingatlan adásvételi szerződés szerkesztésekor, hogy az okiratszerkesztő ügyvéd teljes körűen megvizsgálja az ingatlan tulajdoni lapját: Ellenőrizze, hogy az eladó az ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdonos-e, illetve hogy a tulajdoni lap tartalmaz-e az ingatlannal kapcsolatos terheket. Elidegenítési és terhelési tilalom fennállása esetén például az ingatlan…

Read more

Ha az adós nem fizet – A követelések behajtásának útjai

A gazdaság egyes szereplőinek és gyakran a magánszemélyeknek is kiemelt problémája a követeléseik érvényesítése, tehát az adós magánszemély vagy cég fizetésre történő rászorítása. Különösen nagy problémát okoz a kintlévőségek magas volta az építőiparban, de a jelenség egyéb szektorokban, illetve a magánszemélyek ügyei esetén is elterjedt. A követelés jogszerű érvényesítésére a magyar jog számos lehetőséget kínál. Ezen lehetőségek között történő választást minden esetben az ügy egyes körülményei, így a tartozás összege,…

Read more

A képviselő „tudathasadása” – aláírhatja-e a szerződést egyazon személy két helyen is?

A gyakorlatban számos olyan eset merülhet fel, amikor ugyanazon személy a saját nevében, illetve képviselőként is aláír egy szerződést. Vegyük például azt az esetet, amikor egy Kft. egy irodát kíván bérelni egy természetes személytől, aki egyben ezen kft. ügyvezetője is. Ebben az esetben a Kft., mint bérlő képviseletében és a bérbeadóként is egyazon személy fogja aláírni a szerződést. Vagy egy másik példa, amikor egyazon személy két cégnek is ügyvezetője, a…

Read more

Szerződésszegéssel okozott kár és kártérítés az új Polgári Törvénykönyvben

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (“régi Ptk”) egységesen, a teljes kártérítés elvét figyelembe véve szabályozta a kártérítési felelősséget. Ellenben az új Polgári Törvénykönyvben (A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) a korábbi egységes szabályzosás kettéválik a kontraktuális felelősségre, tehát aszerződésszegéssel okozott károkért való felelősségre és a deliktuális felelősségre, tehát a szerződésen kívüli károkért való felelősségre. Nem alkalmazható tehát a régi Ptk-nak azon szabálya, amely szerint a…

Read more