Generáltervező az a tervező, aki a teljes – szakági tervekre is kiterjedő – kivitelezési tervdokumentáció elkészítésére köt szerződést, melynek elvégzésére, a Ptk. általános szabályai szerint, közreműködőnek minősülő, megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezőket von be, akik közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért felel.

Az egyes épületek építész kiviteli tervek tartalmát főként a MÉK és MMK szabályzata, a vonatkozó előírások és jogszabályok határozzák meg.

I. Építészeti-műszaki tervezési jogosultság

Az építésügy alaptörvénye, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) rendelkezik az építészeti-műszaki tervező feladatáról, felelősségéről, és a tevékenység folytatásának feltételeiről.

A törvény értelmében építészeti-műszaki tervezési tevékenység alatt azon építészetiműszaki tervdokumentáció elkészítését kell értenünk, amely az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges.

Építészeti-műszaki tervezési engedélyt az a természetes személy kaphat, aki nem áll az ilyen tevékenységet kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, és rendelkezik az Étv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, és a névjegyzéket vezető szerv engedélyével. Jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezhet építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy rendelkezik építészeti-műszaki tervezési engedéllyel.

II. Az építészeti-műszaki tervező feladata

Az építészeti-műszaki tervező feladata a megbízóval megkötött tervezési szerződés alapján a megbízás tárgyát képező építészeti-műszaki tervdokumentáció, kivitelezési dokumentáció szakszerű elkészítése.

A tervező feladata, hogy az elvi építési, az építési, a fennmaradási engedély megkérése előtt a jogszabályban meghatározott esetekben és módon az érdekelt szakhatóságokkal leegyeztesse a tervezett építészeti-műszaki dokumentációt. Köteles biztosítani a tervellenőr számára a kivitelezési tervek szakaszos rendelkezésre bocsátását.

Feladata az építmény tervezéséhez szükséges szakági terv elkészítése a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok alapján. Tevékenysége kiterjedhet az általános és a sajátos építmények tervezéséhez szükséges szakági tervi munkarészek teljes körű elkészítésére.

Kötelessége a szakszerű műszaki tartalmú kivitelezési dokumentációt elkészítése, illetve a kivitelezési dokumentáció részeként a Kivitelezési kódexben meghatározott tartalmú műszaki leírást elkészítése.

A tervező feladata továbbá, az építészeti-műszaki dokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztása. Köteles a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálására, terveik összehangolására.

Feladata a szerződésben meghatározottak szerint felhasználás céljából a kivitelezési dokumentáció a megrendelő részére történő birtokába adása.

III. A tervező felelőssége

Az építészeti-műszaki tervező az Étv. 33. § rendelkezései alapján felelős az általa készített építészeti-műszaki tervek tartalmának szakszerűségéért. A tervezési tevékenység folytatása során a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok előírásait be kell tartania, melyért felelősséggel tartozik.

A tervező felelősége, kiterjed a továbbiakra is:
1. Felelős a tervek valós állapotnak megfelelő tartalmáért, az építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért.

2. A tervező felelős az által a kivitelezési dokumentációban megjelölt építési termék helyett a felelős műszaki vezető által kiválasztott, a megadottal azonos vagy annál jobb teljesítményértékű helyettesítő építési termék kiválasztásának jóváhagyásááért.

3. Az Eljárási kódex rögzíti, hogy a tervező az építészeti-műszaki dokumentáció összeállítása során köteles gondoskodni arról, hogy az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság rendelkezésére álljon a helyszínről, annak környezetéről készített minden olyan hitelt érdemlő dokumentum, amely a tervezés alapját képezte, és amely lehetővé teszi a döntés meghozatalát, az építésügyi hatósági engedély megadása és a tudomásulvétel feltételeinek vizsgálatát, igazolását.

4. Az általa készített építészeti-műszaki dokumentációkat, iratokat és számításokat hitelesítenie kell.

5. Az általa készített építészeti-műszaki dokumentációkat a megbízónak történő átadástól számított legalább 10 évig meg kell őriznie.

6. Felelős a tervdokumentáció készítésében részt vevő szakági tervezők kiválasztásáért.

7. A tervező felelős a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.

Ha a kivitelező a tőle elvárható figyelmeztetési kötelezettségének nem tesz eleget, a hibás tervek kivitelezése folytán bekövetkezett károkért felelős. A kártérítés iránti követelés esedékessége a károsodás bekövetkezésekor és nem az áthárítani kívánt kijavítási költség kifizetésének időpontjában következik be. (BH 1976.3.120 I.)

IV. A terv hibája

A tervdokumentációnak ki kell elégítenie az adott műre irányadó szabványokban, műszaki előírásokban, tervezési segédletekben részletezett konkrét szakmai elvárásoknak, valamint meg kell felelnie a hatósági előírásoknak és engedélyeknek.

A terv minőséghibájának minősül, ha az adott műszaki megoldás
• indokolatlanul költséges,
• meghaladott vagy
• ésszerűtlen.

1. Gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia

A terv költségvetési részének valósághű adatokat kell tartalmaznia és nem tévesztheti meg a megrendelőt a kivitelezés tényleges költségei vonatkozásában. Hibás lehet a terv, ha a tervdokumentáció szerinti tényleges kivitelezési költség összege lényegesen meghaladja a szerződésben vagy az előzetes tárgyalások során rögzített módon a megrendelő rendelkezésére álló, illetve befektetni kívánt összeget.

2. Alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítésére

A megrendelő által megjelölt igényeknek is meg kell felelnie. A tervezőnek a megrendelő feltehető szándékára, a szerződéskötéskor felismerhető felhasználási célra is figyelemmel kell lennie.

Hibás teljesítésnek minősül, ha a terv technikai szempontból nem megfelelő, nem megvalósítható, jogi akadályba ütközik a megvalósítása vagy ha lényegesen nagyobb költséggel valósítható meg, mint ahogy ez a tervben szerepel.

A tervező a tervezési hibáért a megrendelővel szemben akkor is felelős, ha a megrendelő a terveket teljesítésként elfogadta, és kivitelezés céljából továbbadta. A megrendelő a tervek hibája miatt a kivitelezővel szemben sem tartozik felelősséggel, mert a megrendelő általában nem szakember, nincs abban a helyzetben, hogy a terv hibáját felismerje, ezért az ebből eredő kockázatokat nem neki kell viselnie, hanem a tervezőnek és a tervhibát fel nem ismerő kivitelezőnek. (A Legfelsőbb Bíróság GK 54. sz. állásfoglalása I. pont)

A tervszolgáltatással szembeni minőségi elvárások megsértése a tervezési szerződés megszegését, hibás teljesítését eredményezi, és a megrendelő a szerződésszegés általános szabályaiból eredő jogait gyakorolhatja. A tervezővel szemben a terv hibás teljesítése miatt mindaddig gyakorolhatók a szerződésszegésből eredő jogok, ameddig a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt a kivitelezővel szemben érvényesíthetők a hibás teljesítésből eredő jogosultságok.

A tervezővel szemben érvényesíthető szavatossági igények elévülésének kezdő időpontja a teljesítés, vagyis a tervdokumentáció átadása, azonban nem a teljesítés időpontjától indul az igényérvényesítés elévülése, hanem a kivitelező teljesítésétől.

A Ptk. szerint a tervezési hiba miatt felmerülő szavatossági jogok a terv átadásától gyakorolhatók (kijavítás, díjleszállítás, elállás), de ezek nem évülnek el öt éven belül a terv átadásától számítva, mert a tervező kellékszavatossági felelőssége nem a saját teljesítéséhez igazodik, hanem a szavatossági jogok érvényesíthetők mindaddig, míg a kivitelezővel szemben hibás teljesítés címén fel lehet lépni.

V. A tervező és a kivitelező egyetemleges felelőssége

A gyakorlatban általában két különböző személy vállalja a tervezési és a kivitelezési feladatokat. A tervező elkészíti a tervdokumentációt, a kivitelező pedig megvalósítja. A kivitelezőtől elvárható, hogy megvizsgálja a rendelkezésére bocsátott tervet, figyelmeztesse hiba észlelése esetén a megrendelőt.

A Ptk. 6:252. § (3) bekezdése kimondja, hogy a kivitelező köteles a megrendelő által átadott tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni és a megrendelőt a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni. Ha a terv valamely hibája vagy hiányossága a kivitelezés folyamatában válik felismerhetővé, a kivitelező késedelem nélkül köteles erről a megrendelőt tájékoztatni.

Ha a kivitelező nem vizsgálja meg a tervdokumentációt, vagy megvizsgálja, de a hibát – holott ez tőle, mint szakembertől általában elvárható lenne – nem észleli, vagy megvizsgálja a tervet, észleli is a hibát, de nem figyelmezteti arra megrendelőt, akkor szerződésszegést követ el, minek következtében érvényesíthetők vele szemben a szerződésszegés következményei.

A Legfelsőbb Bíróság GK 54. számú állásfoglalásában foglalkozik a tervező és a kivitelező felelősségével abban az esetben, ha a létesítmény hibája a terv hibájára vezethető vissza. Az állásfoglalás kimondja, hogy a műszaki tervnek megfelelően elkészített létesítmény hibájáért a kivitelező kártérítéssel tartozik, ha a megrendelőtől kapott tervek hibáját felismerhette, a megrendelőt azonban erre nem figyelmeztette, vagy a munkát a jogszabály tilalma ellenére elvégzi. A közös károkozásra vonatkozó szabályok szerint az így keletkezett kár a tervező és kivitelező között megosztható, de a megrendelővel szemben a felelősségük általában egyetemleges.

VI. Szerződésszegés jogkövetkezményei, egyéb szankciók

A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása.

A tervező késedelembe esik, ha a szerződésben meghatározott teljesítési határidőben szolgáltatását nem teljesíti. Késedelmes teljesítés esetén a megrendelő legalább 15 napos póthatáridő kitűzésével követelheti a teljesítést és a késedelmi kötbért, valamint azt meghaladó kárát követelheti. Késedelmes teljesítés esetén a megrendelő legalább 15 napos póthatáridő kitűzésével követelheti a teljesítést és a kártérítést. Amennyiben a tervező a póthatáridőt is elmulasztja, úgy a megrendelő a szerződéstől elállhat, vagy ha az eredeti állapot nem állítható helyre, azonnali hatállyal felmondhatja azt, és kártérítést követelhet.

A tervező hibásan teljesít, ha szolgáltatása a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Kellékszavatossági igénye alapján a megrendelő választása szerint a következő igényeket támaszthatja:

• kijavítást igényelhet; vagy
• az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, vagy
• a szerződéstől elállhat, vagy
• ha az eredeti állapot nem állítható helyre, azonnali hatállyal felmondhatja azt, ha a tervező a kijavítást alapos ok nélkül megtagadja, vagy határidőre nem végzi el.

Elállás és felmondás esetén a megrendelő kártérítést követelhet. A megrendelő jogosult – elállása vagy felmondása esetén – a hibátlan tervdokumentáció megvalósítására alkalmas szerződést kötni, és kártérítésként követelheti a tervezőtől a szerződésben és a fedezeti szerződésben kikötött ellenértékek közötti különbség, továbbá a fedezeti szerződés megkötéséből eredő költségek megtérítését.

A megrendelő elállása esetén az eredeti állapotot kell helyreállítani és az tervező köteles a megrendelő kárát megtéríteni. Ha a tervező más személy közreműködését veszi igénybe, az igénybevett személy magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el.

Az építésügyi hatóság 100.000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja azt, aki
a) tervezői jogosultság nélkül végez építési engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenységet
b) tervezői jogosultság nélkül végez bontási engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenységet.

Ha az építészeti-műszaki tervező által készített kivitelezési dokumentáció szakszerűtlen vagy tartalma valótlan, akkor az építésfelügyeleti hatóság eljárást kezdeményez a tervezői jogosultságról névjegyzéket vezető szervnél.

dr. Dobos István / Komáromi Renáta

Polgári joggal, tervezői vagy kivitelezői felelősséggel kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére.

dr. Dobos István ügyvéd – +3630-3088151 / dobos@doboslegal.eu