Cikkünk célja, hogy gyakorlati útmutatást nyújtson mindazoknak, akik követelésüket felszámolási eljárásban kívánják érvényesíteni vagy esetleges likviditási problémákkal, fizetési nehézségekkel küzdő adósi pozícióban szeretnének eredményesen védekezni.

Általános tudnivalók

Jogszabályi háttér: A csődeljárásáról és a felszámolási eljárásról az 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezik; mögöttes szabályként a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szabályai (a továbbiakban: Pp.) szolgál.

A felszámolási eljárás célja: A felszámolás eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.

Hatáskör és illetékesség:A felszámolási eljárás az adós gazdasági társaságnak a kérelem benyújtása napján bejegyzett székhelye szerint illetékes törvényszék hatáskörébe és illetékességébe tartozik. Kivételt képez az általános illetékességi szabály alól, ha az adós a korábbitól eltérő cégbíróság illetékességi területére helyezi át a székhelyét, mert ekkor a székhelyváltozás bejegyzését követő 180 napig kizárólag a korábban bejegyzett székhely szerint illetékes bíróság előtt kezdeményezhető eljárás.

Költségek: A felszámolási eljárás illetékköteles. A felszámolási eljárás tételes illetéke 80.000,-  Ft, a közzétételi költségtérítés 25.000,- Ft.

A felszámolási eljárás szakaszai:

1)      előzetes bíróságon kívüli szakasz: a törvény meghatározza, hogy ki kezdeményezheti az eljárást és a kérelem kötelező tartalmi elemeit

2)      első bíróság előtti szakasz: viszonylag rövid, az adós fizetésképtelenségének a vizsgálata, amely az eljárás megszüntetéséig vagy a fizetésképtelenség megállapításáig tart

3)      második bíróság előtti szakasz: időben terjedelmesebb, a felszámoló által irányított, a bíróság által lényegében csak ellenőrzött tényleges felszámolás periódusa

4)      harmadik bíróság előtti szakasz: az adós jogutód nélküli megszüntetésével járó, az eljárás befejezésére irányuló szakasz

A felszámolási eljárás menete

 A felszámolási eljárás megindítása:

–        hivatalból: ha a csődegyezség nem jött létre, vagy a jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg, a cégbíróság vagy a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján;

–        kérelemre: az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére (az adós a felszámolási eljárást akkor is kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével a 7. § (3) bekezdése miatt nem tud, vagy pedig nem kíván élni).

A felszámolási eljárásban az adós, a hitelező és a végelszámoló kérelmére induló eljárásban kötelező a jogi képviselet.

 

A fizetési felszólítás és a felszámolási eljárás iránti kérelem

A szerződésen alapuló követelés esetén adott a lehetőség a felszámolási eljárás kezdeményezésére. Lényeges, hogy ha rendelkezésre áll a számla, úgy az adósnak a számlán szereplő fizetési határidőtől számított húsz nap áll a rendelkezésére, hogy vitassa tartozását. Ha ezen határidőn belül nem érkezik vitató levél, egy felszólítást kell küldeni az adósnak, amely minden a követelés beazonosításához szükséges adatot tartalmaz.

Amennyiben a hitelező kérelmére indul a felszámolási eljárás, úgy a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy miért tartja fizetésképtelennek az adóst (Cstv. 24. § (1) bekezdés). A kérelemhez csatolni kell továbbá azokat az iratokat, melyek a kérelemben foglaltakat alátámasztják.

Amennyiben a kérelmező a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjára alapítja kérelmét, az adós írásbeli felszólítását és annak átvételét is igazolni kell. Ezért fontos, hogy a felszólítást ajánlottan vagy tértivevényes levél útján juttassuk el az adóshoz, mivel igazolni kell, hogy az adós átvette a levelet. A „nem kereste” jelzéssel visszaérkezett fizetési felszólításra kérelem nem alapozható.

A fizetési felszólításnak tartalmaznia kell a követelés jogcímét, összegét, megfizetésének határidejét (esedékességet). A fizetési felszólításban meg kell határozni azt a végső határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező meg kívánja indítani a felszámolási eljárást. Ezen felszólításnak továbbá az a jelentősége, hogy a levél átvétele után az adós tartozását már nem vitathatja, és ha megindult a felszámolási eljárás választhat, hogy kifizeti fennálló tartozását vagy felszámolják.

Joggal merül fel a kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha a hitelező már nem tud számlát kiállítani. Ilyen esetben először írásban tájékoztatni kell az adóst a tartozása kifizetésére számára biztosított határidőről, ezáltal lejárttá téve a követelést. Ezt követően indul a vitatásra rendelkezésre álló húsz napos időtartam, majd egy ismételt felszólítást kell küldeni az adósnak.

 

Az érdemi vitatás és az adós további lehetőségei

Ha az adós levélben mégis vitatja tartozását, akkor két dologra érdemes odafigyelni. Először is 2012. március 1. óta az adósnak nem elég annyit írnia, hogy vitatja tartozását, hanem a vitatásnak érdeminek kell lennie, így pl. hibás volt a teljesítés, érvénytelen a szerződés vagy érvényes ugyan, de a teljesítési idő még nem állt be. Érdemi védekezés hiányában ugyanis a bíróság a vitatást nem fogadja el. Másodszor a vitatást tartalmazó iratot az adósnak a fizetési felszólítás kézbesítése előtt egy nappal fel kell adnia vagy eljuttatnia a hitelezőhöz. Amennyiben ez később történik, úgy elkésett és az adós nem kerülheti el a fizetést vagy a felszámolást. Ha azonban a vitatás érdemi és határidőben adták fel, akkor nem lehet elkerülni a peres eljárást.

Amennyiben a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el (Cstv. 25. § (1) bekezdés), értesíti az adóst a felszámolás iránti kérelemről. A felszámolási eljárás megindulását követően is több lehetőség áll a felek rendelkezésére. Amennyiben az adós elismeri a követelést és úgy érzi, hogy annyi idő alatt a követelést ki tudja fizetni, úgy fizetési haladékot kérhet, melyet a bíróság legfeljebb 45 napra engedélyezhet. További lehetőség, hogy a felek közösen kérik a szünetelés megállapítását, amikor is hat hónap áll a felek rendelkezésére a megegyezésre. Ezen kérelmüket a felek mindaddig előterjeszthetik, amíg nem születik az ügyben jogerős felszámolást elrendelő határozat, vagyis akár a másodfokú eljárásban is lehet kérni a szünetelést, azonban lényeges, hogy csak közös kérelem előterjesztésének van helye.

A törvény biztosít egy végső lehetőséget is az adósnak azáltal, hogy a felszámolást elrendelő végzés közzétételéig a hitelező akkor is elállhat a kérelmétől, ha már a másodfokú bíróság is elrendelte a felszámolást. Ilyen esetben ugyanis visszaküldik az iratokat az elsőfokú bíróság részére és az elsőfokú bíróság intézkedik a közzétételről. Ez az a végső időpont, amikor a fizetés vagy megegyezés megkötésére tekintettel a hitelező visszavonhatja kérelmét, ezt követően már kezdetét veszi a felszámolás és a jogutód nélküli megszűnés. A felszámolási egyezség további lehetősége az adósnak a megszűnés elkerülésére, azonban itt már számolnia kell egy jelentősebb felszámolási költséggel.

Ha az adós a tartozását kiegyenlíti, és a hitelező kérelmétől eláll, a bíróság a felszámolási eljárást megszünteti. Ha az adós nem nyilatkozik, illetve a kérelemben foglaltakat vitatja, a bíróság a Cstv. 27. § (2) bekezdése alapján megvizsgálja a fizetésképtelenség feltételeit. Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti, fizetésképtelensége esetén végzéssel megállapítja azt.

 

Az adós fizetésképtelenségének megállapítása

A bíróság az adós fizetésképtelenséget akkor állapítja meg, ha

–         az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy

–         az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy

–         az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy

–         az adós a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy

–         a korábbi csődeljárást megszüntette, vagy

–         az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.

Amennyiben a kérelem a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) és b) pontján alapszik, a tőkekövetelésnek meg kell haladnia a 200.000,- forintot.

 

A felszámoló eljárása és az adós megszüntetése

A fizetésképtelenséget megállapító végzés jogerőre emelkedését követően a bíróság haladéktalanul – elektronikus, véletlenszerű kiválasztással – kirendeli a felszámolót, és elrendeli a felszámolást elrendelő és a felszámolót kijelölő végzés kivonatának Cégközlönyben való közzétételét.

A felszámoló eljárását, kötelezettségeit a Cstv. pontosan meghatározza. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjének kötelezettségeit a Cstv. 31. §-a határozza meg. Ezen kötelezettségek elmulasztása büntetőjogi következményeket is maga után vonhat.

Az adóssal szemben fennálló követeléseket a közzétételt követő negyven napon belül kell bejelenteni a felszámolónál. Azon követeléseket, amelyeket negyven napon túl, de száznyolcvan napon belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, de csak akkor elégíti ki, ha az 57. § (1) bekezdése figyelembevételével kiegyenlített tartozások után még van vagyoni fedezet. A száznyolcvan napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő negyven nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig az adós és a hitelezők között bármikor helye van egyezségnek. Az egyezség megkötésének feltételeit a Cstv. 44. §-a tartalmazza. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak és az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik, a bíróság az egyezséget jóváhagyja, ellenkező esetben azt megtagadó végzést hoz.

Ha az adós valamennyi nyilvántartásba vett, elismert vagy nem vitatott tartozását megfizeti, a bíróság a felszámolási eljárást megszünteti. Az erre irányuló kérelem beadásának határidejét és annak tartalmi elemeit a Cstv. 45/A. § (2) bekezdése tartalmazza.

A bíróság a felszámoló kérelmére az általa benyújtott felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztás alapján végzéssel határoz a felszámolási eljárás befejezéséről, az adós megszüntetéséről, a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról és a hitelezői követelések kielégítéséről.

Ha a könyvvezetés és a nyilvántartások hiányai miatt a felszámolási eljárást az általános szabályok szerint nem lehet lebonyolítani, vagy az adós vagyona a felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, a bíróság a Cstv. 63/B. §-a alapján a felszámolási eljárást egyszerűsített módon fejezi be.

PERES ELJÁRÁS		FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS
Előny	Hátrány	Előny	Hátrány
kártérítési igény érvényesítése	elhúzódó eljárás	gyors, hatékony	kártérítési igény esetén kizárt
200.000,- Ft alatti tőkekövetelés esetén fizetési meghagyás benyújtása szükséges	a peres eljárás illetéke 6% (max. 1.500.000,- Ft)	tételes fix. illeték (80.000,- Ft) és közzétételi költség (25.000,- Ft)	200.000,- Ft tőkekövetelés alatt kizárt
			a felszámolási eljárásban befolyt összeg visszaperelhető

Amennyiben követelés behajtásával, követeléskezeléssel vagy felszámolással kapcsolatos kérdése van, szívesen állunk rendelkezésére!

dr. Dobos István ügyvéd

dr. Tóth Zsófia ügyvédjelölt

dobos@doboslegal.eu, valamint office@doboslegal.eu