Főszabály e körben az illetéktörvény 18 §-a. Itv. 18. § (1) bekezdése, amely szerint ingatlannak, valamint a (2) bekezdésben meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik.

(Az Itv. 18. § (1a) bekezdése szerint visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik a belterületbe vont ingatlan, illetve a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének visszterhes átruházása.)

Az Itv. 18. § (2) bekezdése felsorolja, hogy az illetékfizetési kötelezettség mely vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki. Ezen felsorolás h) pontja szerint belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére kiterjed az illetékfizetési kötelezettség.

Tehát belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésekor illetéket kell fizetni.

Itv. 18. § (4) bekezdése megmondja, hogy mikor kell a vagyoni betét megszerzésekor illetéket fizetni. E szakasz megadja az illetékkötelezettség hatályát: az illetékkötelezettség keletkezése szempontjából, minden egyes vagyoni betét szerzése visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá esik, az illetéket azonban csak abban az időpontban kell megfizetni, amikor az a személyi feltétel teljesül, hogy az összeszámítandó vagyoni betétek aránya az összes vagyoni betét 75%-át eléri vagy meghaladja.

Az idézett szabály szerint pontosan a vagyonszerzés után akkor kell az illetéket megfizetni, ha

1. a) a vagyonszerző (tehát akár természetes, akár jogi személy szerző), illetve – magánszemély vagyonszerző esetén – annak házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke, szülője,
2. b) az a) pontban felsoroltak – önálló vagy együttes – többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,
3. c)az a) és b) pontban felsoroltakkal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy,

tulajdonában álló vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át.

Mivel jelen esetben 100%-át megszerzi a vevő a vagyoni betéteknek, így a törvény alapján az (100%-os) üzletrész megszerzése után meg kell fizetni.

Az illetékfizetési kötelezettség akkor áll fenn a 18. § (2) bek. h) pontja szerint, ha belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betéteinek megszerzésére kerül sor.

Azt, hogy mely társaság minősül belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak, az Itv. 102. § (1) bek. o) pontja határozza meg.

Az o) pont összefoglalva, az Itv. kommentárja alapján: gazdasági társaság vagyoni betétjének megszerzésekor azt szükséges megvizsgálni, hogy az érintett társaság (vagy esetlegesen ennek legalább 75%-os tulajdonában álló társaság) rendelkezésére álló utolsó beszámolójában a mérlegben kimutatott eszközei mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlanok mérleg szerinti értéke 75%-nál több-e. Amennyiben igen, a részesedés megszerzésére a 18. § (4) bekezdésben foglaltak megfelelően alkalmazandók. (Pontos számítási módszer: Itv. 102. § (1) bek. o) pontja.)

Az előzőek azt is jelentik, hogy amennyiben a társaság utolsó rendelkezésre álló beszámolójában az ingatlanok mérlegértéke nem éri el az Itv.-ben meghatározott arányt vagy ingatlanok az eszközei között egyáltalán nem is szerepelnek, vagyoni részesedésének megszerzése az „általános” szabályok, tehát az ingó vagyontárgy átruházására vonatkozó előírások alapján ítélendő meg, mert a társaság nem tekinthető ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak.

Tekintettel arra, hogy az Itv. 18. § (2) bekezdése tételesen felsorolja azon ingókat és vagyoni értékű jogokat, amelyek megszerzése illetékkötelezettséget keletkeztet, az egyéb vagyoni betét (részesedés) megszerzése után ezen kötelezettséggel nem kell számolni.

Az Itv. 26. § (mentesség az illeték fizetési alól) sem sorol fel olyan esetet, hogy mentes lenne vagyonszerzési illeték megfizetése alól a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betéteinek megszerzése.

Jelzálogjog csökkentő tétel-e illeték alapjánál?

Az illeték alapja az ingatlannal rendelkező társaság tulajdonában álló belföldi ingatlanok forgalmi értéke. Az Itv. nem rendelkezik arról, hogy az illeték alapját csökkentő tételnek minősülne a jelzálogjog. Fontos kiemelni, hogy jelen cikk nem értelmezhető egyedi ügyben adótanácsként. Egyedi ügyekben irodánk megbízási szerződés alapján nyújt tanácsadást.

 

Dobos István ügyvéd / Rakonczai Kitti

 

Adójoggal kapcsolatos kérdése van? Ügyvédi irodánk szívesen áll rendelkezésére!

 

Kapcsolat

 

Dobos István ügyvéd /dobos@doboslegal.eu/ +36 30 308 8151