2018. január 1. napjától hatályba lépett a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.), amely hatályon kívül helyezte a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt (régi Pp.). Az új Pp. lényeges változásokat és újításokat vezet be a polgári perek tekintetében, gyakorlatilag teljes mértékben felülírja a korábbi peres gyakorlatot.

Jelen összefoglalóban pár lényegesnek tartott változást törekszünk bemutatni, amely mind a jogi képviselők számára, mind a peres felek számára kiemelt jelentőségű.

I. Párhuzamos törvények alkalmazása

Bár az új Pp. hatályon kívül helyezte a régi Pp.-t, bizonyos eljárások tekintetében a bíróságok 2018. január 1. napját követően is a régi Pp. szabályai szerint kötelesek eljárni. Annak megítélése tekintetében, hogy pontosan milyen peres eljárások tekintetében kell alkalmazni 2018. január 1. napját követően a régi Pp.-t, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 15.§ rendelkezései az irányadóak. Ennek alapján kijelenthető, hogy folyamatban lévő peres ügyek tekintetében a bíróságok továbbra is a régi Pp. szabályai szerint kötelesek eljárni, valamint a régi Pp. szerint jogosultak és kötelesek a peres felek gyakorolni a jogaikat és teljesíteni perbeli kötelezettségeiket a felek.

Ezen felül fontos kiemelni, hogy olyan polgári perek esetében is a régi Pp. szabályai az irányadóak, ahol a konkrét pert  polgári pernek nem minősülő egyéb eljárás előzte meg. Ilyen eset például a fizetési meghagyásos eljárást követő peres eljárás. Tehát ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a jogosult 2018. január 1. napját megelőzően nyújtotta be, úgy az esetleges későbbi polgári perben a régi Pp. szabályai lesznek továbbra is az irányadóak.

Megjegyzendő azonban, hogy a fent hivatkozott szabály csak akkor tekinthető irányadónak, ha a régi Pp., vagy más jogszabály rendelkezései alapján az adott polgári per megindításának kötelező feltétele, hogy a peres eljárást valamilyen egyéb, polgári pernek nem minősülő eljárásnak kell megelőzni. Ennek alapján problémát jelenthet például az olyan jogi helyzetek megítélése, amikor ugyan nem volt kötelező egyéb eljárás megindítási a polgári per előtt, azonban a kialakult gyakorlat alapján szinte minden esetben megindították a felek a polgári pert megelőzően. Ilyen gyakorlatnak tekinthető a birtokvédelmi eljárás, ahol a felek első körben az illetékes jegyzőnél kértek birtokvédelmet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései alapján, majd a jegyző birtokvédelmi határozatát támadta meg valamelyik fél polgári perben. A régi Pp. alapján a jegyző birtokvédelmi eljárása nem volt feltétele egy esetleges polgári per megindításának, így a Jat 15.§ rendelkezéseiből kiindulva, ha valamelyik fél 2018. január 1. napját követően támadja meg a jegyző birtokvédelem tárgyában hozott végzését, úgy elviekben már az új Pp. szabályai szerint kell a pert lefolytatni. Kérdés azonban, hogy a bírói gyakorlat hogyan fogja kezelni az ilyen eseteket.

II. Az osztott perszerkezet

Az osztott perszerkezet alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a per eldöntéséhez elengedhetetlen ténykérdések és azok jogi keretei még a perfelvételi szakaszban rögzítésre kerüljenek. Az új Pp. ennek érdekében igen szigorúan meghatározza a keresetlevél és az ellenkérelem kötelező tartalmi elemeit, amelyek a régi Pp. szabályaihoz képest számos többletkövetelményt tartalmaznak (például a jogi képviselők telefonos elérhetőségét, amely adat feltüntetésének hiányában a keresetlevél visszautasításának van helye az új szabályozás alapján). A perfelvételi szakaszban egyébként az írásbeliség lesz a meghatározó.

A keresetlevélben fel kell tüntetni többek között a határozott kereseti kérelmet, a perrel összefüggő, és a felperes által ismert minden tényelőadást meg kell tenni, a tényelőadásokra vonatkozó jogi okfejtéseket szintén meg kell tenni (jogi képviselővel eljáró félnek a pontos jogszabályhelyeket meg kell jelölni), valamint a tényelőadást alátámasztó bizonyítási eszközöket is meg kel jelölni már a keresetben. Amennyiben a bíróság álláspontja alapján a keresetlevél alkalmas a perfelvételre, úgy azt az alperes részére megküldi azzal, hogy írásbeli ellenkérelmét terjessze elő. Az írásbeli ellenkérelem tartalmi és formai követelményei szintén szigorúan és aprólékosan szabályozásra kerültek az új Pp.-ben, hasonlóan a keresetlevélhez.

Az alperesnek 45 napja van írásbeli ellenkérelem előterjesztésére, amely – indokolt kérelem esetében – további 45 nappal meghosszabbítható. Fontos kiemelni azonban, hogy az alperesnek már nincsen lehetősége arra, hogy a per első tárgyalásán terjessze elő az érdemi ellenkérelmét, ahogyan azt a régi Pp. szabályai szerint megtehette. Amennyiben az alperes határidőt mulaszt, úgy a bíróság hivatalból!!! bírósági meghagyást bocsát ki vele szemben.

III. Intézkedés az írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően

Az alperes írásbeli ellenkérelmének előterjesztését követően az alábbiak szerint járhat el a bíróság:

1. A bíróság – amennyiben a felek álláspontjának tisztázásához szükségesnek tartja – további írásbeli perfelvételt rendelhet el. Ennek alapján a bíróság az alperesi ellenkérelmet megküldi a felperesnek, és ezzel egyidejűleg – megfelelő határidő tűzésével – felhívja, hogy arra vonatkozó válasziratát terjessze elő. A felperes válasziratát a bíróság kézbesíti az alperesnek, és felhívhatja viszontválasz benyújtására. Az iratváltást követően a bíróság perfelvételi tárgyalást tart.
2. A bíróság dönthet úgy is, hogy az írásbeli ellenkérelem beérkezését követően kitűzi a perfelvételi eljárást.
3. Végezetül, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a felek álláspontja már a keresetből és az ellenkérelemből is kitűnik, úgy lezárhatja a perfelvételt tárgyaláson kívül is. A felek bármelyikének kérelmére azonban ebben az esetben is perfelvételi tárgyalást tart a bíróság. Fontos azonban, hogy kötelező pénzbírsággal sújtja a bíróság azt a peres felet, aki a perfelvételi tárgyalás kitűzését indokolatlanul kéri a bíróságtól. Indokolatlan az a kérelem, ha a perfelvételi tárgyaláson a kitűzést kérő fél újabb tényelőadást nem tesz, valamint újabb bizonyítási indítványt nem tesz, újabb bizonyítási eszközt nem jelöl meg.

A gyakorlat által kimunkálásra váró kérdés, hogy a bíróság milyen esetekben ítéli meg úgy az ügyet, hogy perfelvételi tárgyalás kitűzése nélkül zárja le a perfelvételi szakaszt. Az eddigi peres gyakorlat alapján szinte kivétel nélkül az volt a jellemző, hogy az alperesi ellenkérelem rendre tartalmazott olyan tényelőadásokat és olyan bizonyítási indítványokat, amelyek lényegesen, vagy akár alapjaiban ellentétesek voltak a felperes keresetlevelében előadottakkal. Az ilyen esetek tisztázására szolgálna a perfelvételi tárgyalás, amelynek – mint ahogyan azt a fent ismertetett tényekből is láthatjuk – kiemelt jelentősége lehet egy polgári peres eljárásban.

IV. Jelentős változás a felek perbeli cselekményeinek megtételében

Ahogyan azt már korábban is említettem, az új Pp. nem titkolt célja, hogy a per eldöntése szempontjából releváns tényeket, a jogi okfejtéseket, és a bizonyítási eszközöket a felek a per során minél hamarabb a bíróság rendelkezésére bocsássák. A fent említett cél elérésének egyik új eszköze például, hogy a bíróság kötelezően pénzbírsággal sújtja azt a felet, aki perfelvételi nyilatkozatát úgy teszi vagy változtatja meg, hogy arra a perfelvétel során korábban lehetősége volt. Az, hogy mi minősül késedelmes nyilatkozattételnek, egy újabb kimunkálásra váró gyakorlati kérdés az új Pp. kapcsán.

Továbbá a fél köteles gondoskodni arról, hogy képviselője (például az ügyvédje) a perfelvételi tárgyaláson ténykérdésekben teljes körűen nyilatkozatot tudjon tenni. Megszűnik az a korábbi gyakorlat, amely alapján ha a jogi képviselő nem tudott valamilyen ténykérdésben nyilatkozatot tenni, akkor a bíróságtól rövid határidő kérésével, az ügyfelével egyeztetve, írásban nyújtott be beadványt egy ténykérdés tisztázására. Az új Pp. alapján nem lehet a perfelvételi tárgyalást elhalasztani annak okán, hogy a jogi képviselő ténykérdésben nem, vagy nem kellőképpen tud nyilatkozni. Ennek alapján tehát a peres feleknek vagy nagyon részletesen ismertetniük kell képviselőikkel a per alapjául szolgáló tényállást, vagy célszerű lehet nekik is megjelenni a perfelvételi tárgyalás(ok)on a tényállás tisztázása végett.

V. Külföldi elemet tartalmazó peres eljárások szabályai

Pozitív változás viszont az új Pp. azon rendelkezése, amely alapján idegen nyelvű okirat bizonyítási eszközként való becsatolása esetében már nem kell hiteles fordítással ellátni az okiratot, hogy azt a bíróság bizonyítási eszközként figyelembe vegyi. Az új Pp. alapján elég egyszerű fordítást mellékelni az idegen nyelvű okirathoz. Csak abban az esetben kötelező a hiteles fordítás becsatolása, amennyiben a lefordított szöveg helyessége, illetve teljessége tekintetében kétely merül fel.

Az „anyanyelv használata”, mint polgári peres alapelv, nem szerepel az új Pp.-ben. Amennyiben tehát a fél nem beszél magyarul, és így a tárgyaláson folyó eseményeket nem érti, és ennek okán tolmácsra van szüksége, úgy a tolmács költségét a félnek kell előlegeznie. Abban az esetben, ha tolmácsra a bizonyítási eljárással összefüggésben van szükség, úgy a bizonyító félnek kell a költségeket előlegeznie. Kérdés azonban, és szintén a gyakorlat által kimunkálásra vár, hogy a felek személyes meghallgatása minek fog minősülni az új Pp. alapján, és így a tolmács költségét kinek kell majd előlegeznie abban az esetben, ha például a felperes indítványozza az alperes személyes meghallgatását, vagy fordítva.

VI. Összegzés

Mint azt láthattuk, számtalan új változást hozott az új Pp., amely alapján a korábbi, több évtizedes peres gyakorlat gyökeresen megváltozni látszik. A jogalkotó célja az új Pp.-vel az, hogy a polgári peres eljárások egyszerűek, gyorsak és olcsók legyenek úgy, hogy a jogvitát akár egy jól előkészített tárgyaláson el lehessen bírálni. Ennek alapján elviekben megszűnik az a korábbi gyakorlat, és az a közfelfogás, hogy a polgári peres eljárás egy éveken, akár évtizedeken át húzódó procedúra, amely rengeteg anyagi és időbeli ráfordítást igényel. Azonban ahogyan az fent leírtakból kiderül, még számos kérdés vár kimunkálásra az új Pp. kapcsán, kérdés, hogy az új Pp. kapcsán mik lesznek, vagy lesznek-e olyan buktatók, amelyek a hatékony igényérvényesítést akadályozzák.