A magánjogi jogviszonyokban nem ritka, hogy az egyik fél teljesítési hajlandósága jogviszony időtartama alatt, illetve azt követően részben vagy egészben hiányzik, vagyis nem teljesít. A teljesítési hajlandóság hiánya lehet például a kölcsönösszeg visszafizetésének elmaradása kölcsönszerződések esetén, vállalkozói díj meg nem fizetése vállalkozási szerződések esetén, vagy akár a vételár megfizetésének elmaradása adásvételi szerződések esetén, vagy akár kártérítési összeg meg nem fizetési kártérítési ügyekben.

Természetesen a fent ismertetett példák nem merítik ki teljes körűen azokat az eseteket, amikor az egyik fél nem teljesít szerződésszerűen, taxatív felsorolást szinte lehetetlen adni. Általános közvélekedés ma Magyarországon, hogy nem teljesítés esetében polgári pert kell kezdeményezni, amely egy hosszadalmas és igen költséges eljárás, és a bizonyítás is gyakran akadályokba ütközik. Ez azonban nem feltétlenül felel meg minden esetben a valóságnak, léteznek a magyar jogrendszerben olyan eszközök és eljárások, amelyekkel a követeléseket hatékonyan lehet érvényesíteni, ezzel időt és pénzt spórolva a jogosult félnek.

I. Követelések érvényesítése fizetési meghagyás útján

Nem csak polgári peres eljárásban van lehetőség magánjogi követelés érvényesítésére. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) alapján lehetőség van arra, hogy a közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyással is érvényt szerezzen a jogosult a követelésének. A fizetési meghagyásos eljárás egy polgári nemperes eljárás, amely közjegyzői hatáskörbe tartozik. Alapvetően a pénzkövetelések behajtásának gyors és hatékony eszköze. Tartozás esetén akár néhány héten belül pénzéhez juthat ezzel az eljárással a jogosult. Fizetési meghagyás kibocsátására akkor van lehetőség, ha a követelés összege az egymillió forintot nem haladja meg, pénz fizetésére irányul és lejárt követelésről beszélünk, feltéve, hogy nem tartozik a kizárt esetek közé, amelyek az alábbiak:

• a kötelezettnek nincs ismert belföldi idézési címe,
• a követelés munkaviszonyból származik és az ügy tárgya a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény,
• a követelés összege a 400 millió forintot meghaladja (400 millió forintot meg nem haladó részletekben viszont érvényesíthető a követelés).

A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző az ország egész területére illetékes. Ez azt jelenti, hogy – ellentétben a polgári per szabályaival, ahol csak az illetékes bíróság előtt indíthatunk peres eljárást – bármelyik közjegyzőnél benyújthatjuk a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmünket.

I.1. Az FMH előnyei a polgári peres eljárással szemben

Megjegyzendő továbbá, hogy számos előnye van a fizetési meghagyásos eljárásnak a polgári perekkel szemben. Az eljárás illetéke pénzkövetelés eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított összegének (díjalap) 3%-a, szemben a polgári perekben fennálló 6%-os illetékkel. Rövidebb az igényérvényesítés határideje is, mivel a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, az elektronikus úton előterjesztett kérelem alapján pedig 3 munkanapon belül bocsátja ki a közjegyző a fizetési meghagyást. Abban az esetben ha a kötelezett a jogosult követelését elismeri, arra nem nyilatkozik, akkor a fizetési meghagyás a kézhezvételt követő tizenhatodik napon jogerőssé válik, joghatása így azonos lesz a jogerős bírósági ítéletével. Ha a jogerő ellenére a kötelezett nem fizet, a jogosult végrehajtást kezdeményezhet a fizetési meghagyásban megjelölt összeg tekintetében.

Fontos azonban megjegyeznünk, hogy abban az esetben, ha a kötelezett ellentmondással él a fizetési meghagyás vonatkozásában, az eljárás peres eljárássá alakul át, és a továbbiakban polgári peres eljárásban kell érvényesíteni a követelést.

II. Követelések érvényesítése polgári perben

Polgári perek esetében ha követelést szeretnénk érvényesíteni, akkor az eljárást nekünk kell kezdeményeznünk az illetékes bíróságnál, valamint minket terhel annak a bizonyítása, hogy a másik fél tartozik irányunkban valamilyen jogcímen, valamint a követelés összegének a bizonyítása is minket terhel.

II.1. Bizonyítás polgári perekben

A bizonyítási eljárás, valamint a bizonyítási eszközök felhasználásának szabályait a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) szabályozza. A Pp. 166.§ (1) bekezdése alapján bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok.

II.2. Okirati bizonyítási eszközök általában

Megjegyzendő, hogy bár alapvetően bírói mérlegelés körébe tartozik a bizonyítékok értékelése, vagyis az, hogy az adott esetben a bíró melyik bizonyítéknak mekkora jelentőséget tulajdonít, általános tapasztalat, hogy az okirati bizonyítási eszközök „nagyobb súllyal esnek a latba” polgári peres eljárásokban. Továbbá nem elhanyagolható szempont, hogy közokirat, valamint teljes bizonyítóerejű magánokirat, mint bizonyítási eszköz esetében a bizonyítási teher megfordul az eljárásban. Ez egy példával szemléltetem ennek az esetnek a jelentőségét:

Polgári peres eljárást kezdeményez X jogosult Y kötelezett ellen kölcsönösszeg visszafizetése miatt. X jogosultat terheli annak a bizonyítása, hogy Y kötelezett tartozik neki kölcsön jogcímén. X jogosult rendelkezésére áll egy kölcsönszerződés, amelyben minden adat rögzítve van a kölcsön vonatkozásában, és mivel a kölcsönszerződés két tanús okirat, ezért a Pp. 196.§ alapján teljes bizonyítóerejű magánokiratnak számít. Amennyiben X jogosult ezt a kölcsönszerződést, mint bizonyítási eszközt felhasználja a polgári perben, úgy a továbbiakban Y jogosultnak kell bizonyítania, hogy nem tartozik X jogosult irányába kölcsön jogcímén.

Láthatjuk tehát, hogy az okirati bizonyítékok felhasználása egy polgári peres eljárásban rendkívül meg tudja könnyíteni a jogosulti igényérvényesítést, hiszen onnantól kezdve a másik félen van a bizonyítás terhe.

II.3. Teljesítési igazolás a polgári perekben

A korábbi említett vállalkozói díj meg nem fizetése vállalkozási szerződések esetében ma Magyarországon igen gyakori az építőiparban, szinte mindennapos, hogy a megrendelő nem, vagy nem az egész összeget fizeti ki a kivitelezőnek, valamint a fővállalkozó – alvállalkozó relációjában is előfordul ez a probléma. A kifizetés megtagadásának oka jellemzően a kivitelezésben felmerülő vélt vagy valós hiba, és ezzel összefüggésben szavatossági igény érvényesítése gyakori. Abban az esetben, ha polgári peres eljárásra kerül a sor, és a jogosultnak bizonyítania kell, hogy az általa elvégzett szolgáltatás hibától mentes volt, úgy az úgynevezett teljesítési igazolás megléte könnyítheti meg a jogosulti bizonyítást.

A teljesítés igazolás legfontosabb feladata annak bizonyítása, hogy jogosult szerződésszerűen teljesített a vállalkozási/kivitelezési jogviszonyban. Ez teljes bizonyítóerejű magánokiratok szabályai szerint bizonyítási eszközéül szolgál a jogosultnak, és abban az esetben ha az ellenszolgáltatással, vagyis a vállalkozási díjjal késedelembe esne a kötelezett, nem fizetne vagy más negatív esemény merülne fel a kifizetéssel kapcsolatban, akkor a jogosult bizonyítani tudja azt, hogy a teljesítménye/szolgáltatása szerződésszerű volt.

II.4. Teljesítési igazolásról általában

A teljesítés igazolást egy vállalkozási szerződés előzi meg, amiben meghatározásra kerül az elvégzendő munka, feladat, vagy szolgáltatás, amit a vállalkozónak személynek, el kell végeznie, teljesítenie kell. Fontos, hogy a szerződésben részletese rögzítsük a teljesítésigazolás kiadásának a rendjét, így ennek megfelelően készítsük el vagy módosítsuk, véleményezzük a szerződést.

A vállalkozó tevékenységének elvégzése után, az átadás – átvételi eljárás keretében kerül aláírásra a teljesítési igazolást. A teljesítési igazolást mindkét félnek alá kell írnia, mivel míg az egyik fél, – a megrendelő – ezáltal elfogadja, addig a másik fél, – a vállalkozó – átadja a munkát. Ez a fentieken kívül még azért is kiemelt jelentőségű, mivel a szerződések rendre úgy köttetnek meg, hogy a megrendelő a munka elvégeztét követően az átadástól számított 30, vagy akár több napon túl fizeti meg az a vállalkozói díjat. Ha tehát nincs ilyen teljesítési igazolás a vállalkozó birtokában, akkor nehezen tudja bizonyítani, hogy ő kifogástalanul, a megrendelő elvárásainak megfelelően végezte el a kivitelezést, vagy egyáltalán elvégezte e.

A gazdasági társaságok eleve úgy szokták alakítani a teljesítési igazolást, hogy az a kibocsátott számlához igazodjon, ezzel is jelezve, hogy a kivitelezés teljesedésbe ment, azt a másik fél elfogadta, így esedékes a fizetés. Ezért is szokás a teljesítési igazolással együtt átadni vagy megküldeni a kiállított számlákat. Természetesen a számla azonnali átadása nem érvényességi kelléke a teljesítési igazolásnak.

A teljesítés igazolásnak létezik egy elektronikus formája is, amit az építőiparban használnak rendszeresen, ez az e-teljesítésigazolás, vagy más néven elektronikus építés napló.

Az építőipari tevékenységeket szabályozó (191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. mondja ki azt, hogy elektronikus építésinapló-vezetési kötelezettsége azoknak az építési beruházási tevékenységet végzőknek van , akik kivitelezési tevékenységgel 2013. október 1. napja után kezdtek foglalkozni.

Követelés érvényesítésével kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk a rendelkezésére!

dr. Dobos István ügyvéd / dr. Sohajda Kristóf ügyvédjelölt

E: dobos@doboslegal.eu
T: +36303088151