A 2018. január 1-jén hatályba lépett új polgári perrendtartási kódex számos jelentős változást hozott magával az eljárás menetét illetően. Ezek közül kiemelendő a keresetre vonatkozó szabályok módosulása, elsősorban szigorodása.

A régi szabályozás kisebb hangsúlyt fektetett a keresetlevél tartalmi és formai követelményeire az új kódexhez képest. Ez leginkább abban mutatkozik meg, hogy a szabályozás nagyobb odafigyelést és alaposabb kidolgozást vár el az ügyfelek részéről a keresetlevél megírásakor. Ahhoz, hogy a jogvita a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban eldönthető legyen az eljárásnak és az eljárás megindításához szükséges keresetlevélnek is ilyennek kell lennie.

A Pp. 170. §-a taxatíve meghatározza a tartalmi elemeket, illetve a keresetlevél tagolására vonatkozó előírásokat. A szabályozás alapján a keresetlevél három, egymást követő egységből áll, amelyek a bevezető, érdemi és a záró részre bonthatóak. A jogalkotó elsődleges célja ezzel a felosztással a nagyobb átláthatóság illetve a professzionális per megvalósulásának elősegítése volt. A törvény úgy határozza meg a tartalmi követelményeket, hogy azok mind a bíróság, mind az alperes számára rendelkezésre álljanak a kereset akár azonnali tárgyalhatósághoz. Ez egyértelműen azt a célt kívánja elérni, hogy a perek ne tartsanak évekig, olcsóbbak legyenek, és ne legyen felesleges időhúzás hiánypótlási és egyéb tevékenységek miatt. Ezek a követelmények egyébként ugyanúgy vonatkoznak az írásbeli ellenkérelmet előterjesztő alperesre is, aki ugyanígy kötelezett a releváns tények pontos közlésére. A szigorodás és a pontosság kiemelt jelentőségének hangsúlyozása a keresetlevél visszautasításának a 176.§-ban részletesen felsorolt eseteiben is megnyilvánul. Eszerint, ha a keresetlevél nem tartalmazza a törvényben meghatározott formai és tartalmi elemeket, akkor a keresetet vissza kell utasítani.

I. De mik is ezek a kötelező tartalmi elemek és mire kell figyelni a keresetlevél benyújtásakor?

Az új Pp. anyagi és eljárásjogi szempontból is a releváns tények közlését várja el, tehát minden adatnak szerepelnie kell a keresetben, ami az ügy hatékony elbírálásához elengedhetetlen. Szükséges közlésnek minősül az érvényesíteni kívánt jog megjelölése a pontos jogalapra való hivatkozás útján, a határozott kereseti kérelem megfogalmazása valamint az ezeket alátámasztó részletes jogi érvelés. Ezen követelmények betartása azért bír kiemelt jelentőséggel, mert ezek megfelelősége és alapossága esetén a bíróság a keresettel egyező tartalmú ítéleti rendelkezést, bírósági meghagyást hozhat. Ezeken felül a bizonyítási folyamathoz kapcsolódó bizonyítási indítványokat, valamint az ügyfél rendelkezésére álló bizonyítékokat is csatolni kell a keresethez. Fontos újítása az új Pp.-nek a kereset vonatkozásában többek között az, hogy magánszemélyként a keresetünket az erre rendszeresített formanyomtatványon kell beadnunk a bíróság részére, vagyis megszűnik az a korábbi gyakorlat, miszerint papír alapon, szinte minden alakiságot mellőzve, a tényelőadás és a kereseti kérelem megjelölésével beadható volt magánszemélyek részéről a kereseti kérelem, és minden további, az üggyel kapcsolatos lényeges körülményt, előadást és bizonyítási indítványt a per során, a tárgyalások alkalmával meg tudott tenni a jogi képviselő nélkül eljáró fél, adott esetben a bíróság megfelelő tájékoztatása mellett.

II. Mi történik akkor, ha engem perelnek?

Nos, ebben az esetben sem válik könnyebbé a dolog. Az írásbeli ellenkérelemre vonatkozó követelmények szinte teljesen megegyeznek a keresetlevélre irányadó előírásokkal. Ahhoz, hogy ellenkérelmünk versenyben maradjon, ugyanolyan alapossággal kell közölnünk a releváns tényeket, mint ahogyan a keresetlevélben is szerepeltek. Továbbá ellenkérelem esetében is megkívánja az új Pp. a formanyomtatványon történő előterjesztést, itt sem elegendő a korábbi, szinte formaságok nélküli írásbeli nyilatkozat, vagy akár írásbeliség hiányában az első tárgyaláson történő szóbeli előterjesztést. Ez álláspontunk szerint lényegesen nagyobb terhet ró az alperesi pozícióban lévő felek részére a korábbi polgári peres kódex szabályaihoz képest.

III. Hogyan néz ez ki a gyakorlatban jogi képviselő nélkül eljáró magánszemélyek részére egy polgári per „első szakasza”?

A már említett formanyomtatványok a https://birosag.hu/nyomtatvany-urlapok/keresetlevel-nyomtatvanyok honlapon bárki számára elérhetőek, akár szerkeszthető változatban is. Az itt megjelenő – jelen cikk írásának napján – 14 különböző formanyomtatvány közül kell kiválasztani a félnek első körben azt a nyomtatványt, az eljárás állása és eljárási pozíciója alapján a számára előírt. Meg kívánjuk jegyezni, hogy adott esetben már a megfelelő formanyomtatvány kiválasztása sem egyszerű feladat egy jogi képviselő nélkül eljáró fél számára, hiszen jogban járatlan állampolgárok nem feltétlenül tudják megkülönböztetni például a „keresetlevél” és a „keresetet tartalmazó irat” közötti különbséget,  vagy akár nem feltétlenül vannak tisztában azzal, hogy a „viszontkereset” és a „beszámítást tartalmazó irat” pontosan milyen funkciót látnak el. A funkción kívül további problémát jelenthet az is, hogy eltérő formanyomtatvány kitöltése esetén nem minden törvény által megkívánt tartalmi elem tüntethető fel a nyomtatványom, amelyek elmaradása hiánypótláshoz, vagy visszautasításhoz vezethet. Példának okáért, ha pénzkövetelés a per tárgya, és a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény alapján fizetési meghagyásos eljárásnak kell megelőzni a polgári pert, úgy a keresetlevélben kötelező feltüntetni a fizetési meghagyásos eljárás főbb adatait. Viszont ha a magánszemély nem az ehhez szükséges formanyomtatványt tölti ki, akkor abban nincsen lehetősége külön részben kitölteni a megfelelő adatokat, mivel az adott formanyomtatvány valószínűleg nem pénzkövetelés érvényesítéséhez szükséges formanyomtatvány, és így azt a bíróság nem fogja befogadni. Másik példa, ha a magánszemély a házasságának felbontását kezdeményezi polgári perben. Ugyan az eljárás megindításához keresetlevelet kell beadnia a bíróság részére, azonban az ügytípus speciális többletkövetelményeire tekintettel az ilyen ügyekre külön formanyomtatványt rendszeresített a jogalkotó, ahol a házassági bontóperekre jellemző specifikus adatokkal kell kitölteni a nyomtatványt. Az általános keresetlevél nyomtatvány kitöltése szintén nem fog érdemi elbírásláshoz vezetni az új Pp. alapján.

IV. A keresetlevél – ellenkérelem kitöltése: Lehetséges jogi ismeretek nélkül is?

Ha egy pillantást vetünk az említett nyomtatványokra, akkor látjuk, hogy egy viszonylag hosszú, komplex irattal van dolgunk, ahol nem feltétlenül derül ki egy jogban járatlan személy számára, hogy pontosan mit is kell neki feltüntetnie az adott nyomtatvány adott részében. Ez adott esetben odáig vezethet, hogy a nyomtatvány téves értelmezése miatt a keresetet a bíróság hiánypótlásra küldi vissza a magánszemélynek, azonban ha azt ismételten nem tudja helyesen kitölteni, úgy a keresetét a bíróság vissza fogja utasítani. Szintén ez a helyzet egy alperes esetében, ugyanis, ha a nyomtatványt tévesen tölti ki, és azt hiánypótlási felhívás ellenére sem pótolja, úgy vélhetően pervesztes fél lesz az adott eljárásban. Álláspontunk szerint egy minimális jogi ismeret mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a formanyomtatványok kitöltése maradéktalanul megfeleljen a Pp. által előírt követelményeknek, és azt a bíróság érdemben vizsgálni tudja. Jogban való járatlanság esetén nagyon könnyű az egyes részeket félreérteni, és más tény- vagy jogi előadást tenni, mint amit a nyomtatvány megkövetel.

V. Mire érdemes figyelni magánszemélyek részére, ha az eljárás megindul?

Az új Pp. további nagy újítása az osztott perszerkezetű eljárás. Ez azt jelenti, hogy a perfelvételi szakasz után már csak nagyon korlátozott körben van lehetőség új tények előadására és új bizonyítékok előterjesztése. Tapasztalat sajnos, hogy peres eljárásban nem jártas magánszemélyek a bírósági tárgyalások alkalmával – pusztán az ismeretlen környezeti behatásoktól is – nem feltétlenül tudják előadni a bíróság előtt a perben releváns összes tényt, és a rendelkezésre álló bizonyítékaikat. A korábbi Pp. alapján ez nem jelentett részükre lényeges hátrányt, ugyanis a tárgyalás berekesztéséig folyamatosan volt lehetősége a peres feleknek tényeket előadni és bizonyítási indítványokat tenni. Ez a lehetőség az új Pp. alapján már nem él. Az úgynevezett perfelvételi tárgyaláson a feleknek legkésőbb elő kell adnia minden releváns tényt és minden rendelkezésre álló bizonyítékot meg kell neveznie. Nem minősül méltányossági oknak az, ha valamelyik fél a bírósági tárgyalás légköre hatására nem tud előadni minden releváns információt a bíróság számára, amellyel a saját ügyét mozdítja előre. Ez adott esetben odáig is vezethet, hogy a hiányos tények és bizonyítási indítványok előterjesztésének hiánya miatt pervesztes fél lesz, még akkor is, ha egyébként jogilag neki lenne igaza.

VI. Összefoglalás: Hogyan érvényesíthetem a jogaimat hatékonyan az új Pp. alapján?

Ahogyan azt a fentiekben ismertettük, az új Pp. alapján jogi képviselő nélkül rendkívül nehéz a bírósághoz fordulni hatékony jogérvényesítés végett, továbbá egy per minden szakaszában kiemelt figyelmet kell szentelnünk annak, hogy maradéktalanul megfeleljünk a jogszabályi kritériumnak és az egyes formalizált eljárási elemeknek. Jogban járatlan magánszemélyeknek kifejezetten megnehezült az igényérvényesítési lehetősége, így mindenképpen azt tanácsoljuk, hogy polgári peres eljárásban, már az eljárás megkezdése előtt forduljanak jogban járatos személyekhez, mivel a peres eljárási szabályok nem ismerete adott esetben odáig fog vezetni, hogy az egyébként anyagi jogilag alátámasztott igényét nem fogja tudni érvényesíteni, ha nincsen tisztában azzal, hogy pontosan mikre is kell kiemelt figyelmet fordítani egy polgári per során.

dr. Dobos István ügyvéd
e-mail: dobos@doboslegal.eu
+3630-3088151

Amennyiben további információkra kíváncsi a polgári perekkel kapcsolatban, olvasson tovább!

Amennyiben polgári perekkel, szerződések előkészítésével kapcsolatban kérdése van, szívesen állunk rendelkezésére!