Európa-, sőt világszerte találkozhatunk olyan társaságokkal, melyek alapkoncepciója, hogy a társaság tagjai a társaság kötelezettségeiért nem felelnek, a vállalt kötelezettségek teljesítése, illetve a hitelezők kielégítése a társaság feladata.

A koncepció nem idegen sem Európában (Magyarország: korlátolt felelősségű társaság (Kft.), Németország: Gesellschaft mit beschränkter Haftung (GmbH), Lengyelország: Spółka z ograniczoną odpowiedzialnością (Sp. z o.o.), sem az angolszász jogrendszerű országokban (Ltd., LLC). Az első pillantásra azonos társasági formákat jelölő rövidítések azonban eltérő belső struktúrákat rejthetnek, mely más szerkezetű kapcsolatokat eredményezhet a társaság belső, illetve külső kapcsolataiban is. Erre tökéletes példát nyújt a magyar, illetve a német korlátolt felelősségű társaság.

Hatáskörök elhatárolása

Magyar jog szerint az ügyvezető, a taggyűlés, illetve a társaság további szervei pontosan meghatározható és meghatározott hatáskörökkel, kompetenciákkal rendelkeznek. A Ptk. kifejezetten rögzíti is, hogy az egyes szervek kompetenciájának bázisát képező ügyek nem vonhatók el. A magyar modellben a felelősségi kérdések az egyes szervek vonatkozásában sokkal egyszerűbben megoldhatók, hiszen egyértelműen le vannak fektetve azok a szabályok, melyek alapján ezen kérdések megoldhatók.

Ezzel szemben a német modell merőben más képet mutat. A GmbH taggyűlése (Gesellschafterversammlung) omnipotens hatáskörrel rendelkezik: bármilyen ügykörben hozhat döntést. Ez azonban azt is eredményezi, hogy előfordulhatnak olyan esetek, hogy bizonyos kérdésekben a társaság két szerve is hatáskörrel rendelkezik, ami konfliktusforrásként jelentkezhet. Ezen probléma feloldására a későbbiekben kifejtésre kerülő utasítási jog szolgálhat.

 

Legfőbb szerv / „Oberstes Organ”

Magyar jogban a legfőbb szerv a taggyűlés, mivel a taggyűlés van feljogosítva arra, hogy a társaság alapvető személyi és vagyoni döntéseit meghozza. A német jog ezzel szemben azonban a GmbH taggyűlését azért tekinti legfőbb szervnek, mivel az az ügyvezetőt utasíthatja.

Utasítási jog

Míg a GmbH taggyűlése fel van jogosítva az ügyvezető utasítására, ez a magyar társaságoknál elképzelhetetlen. Az utasítási jog gyakorlása azonban komoly problémákhoz vezethet, mivel feszültségek alakulhatnak ki a társaság szervei között, főleg ha a társaságnál felügyelőbizottság is működik.

Felügyelőbizottság működése a taggyűlés utasítási jogát nem befolyásolja. Ez azonban olyan helyzetekhez is vezethet, hogy egy, a felügyelőbizottság által kifogásolt ügyvezetői döntés a kifogásolás ellenére is meg lesz hozva, amennyiben a taggyűlés az ügyvezetésnek kifejezetten erre irányuló utasítást ad.

Az ún. előterjesztési kötelezettség, melyet a német jogban erős eszmecsere övez, a magyar jogrendszerben nem jelentkezik problémaként, mivel az utasításadás, illetve az utasításhoz, vagy beleegyezéshez kötés alapvetően idegen a magyar modelltől. Előfordulnak azonban szerződésben rögzített előterjesztési kötelezettségek (pl.: a taggyűlés hozzájárulása szükséges 1 millió forint feletti ügyletek megkötéséhez), melyek a fent ismertetett modellt árnyalják.

Az ügyvezető felelőssége

A német jog szerint a GmbH ügyvezetője relatíve szigorú felelősséggel tartozik a társasággal szemben. A korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvény (GmbHG) 43.§ alapján az ügyvezető a kötelezettségszegésekből eredő károkért a társasággal egyetemlegesen felel. A fent hivatkozott szakasz 3. bekezdése alapján azonban ezt a szigorú felelősséget áttöri a taggyűlés utasítási joga: amennyiben az ügyvezető a taggyűlés utasításait követve járt el és okozott kárt, úgy nem tartozik ezért felelősséggel.

Ez alól azonban kivételt képez az az esetkör, amennyiben a hitelezők kielégítéséhez az ügyvezető felelősségének megállapítására is szükség van. Mivel az ügyvezető felelősségének vitatására általában a társaság fizetőképtelen helyzetében kerül sor, melyből egyenesen következik, hogy a hitelezők kielégítésére a társasági vagyonból nem kerülhet sor (vagyis az ügyvezető felelősségének megállapítására is szükség van). Látható tehát, hogy a gyakorlatban az ügyvezető felelősségének megállapítására rendszerint sor kerül.

A Ptk. társasági jogi könyve utal a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályaira, azt azonban nem veszi figyelembe, hogy a kontraktuális felelősség a vétkességi felelősségtől eltolódott az objektív felelősség irányába. Ennek alapján kontraktuális felelősség megállapításához nem szükséges vétkesség fennállása, elegendő, ha szerződésszegésre kerül sor. Ennek tükrében azonban kérdéses és problémás az ügyvezető felelősségének megítélése, hiszen bármely, a társasági szerződéssel ellentétes döntés – akár egy nagyobb veszteséget okozó döntés is megalapozhatná az ügyvezető felelősségét, amennyiben ez a szakasz szigorú szó szerinti értelmezést nyerne.

A korlátolt felelősség áttörése

Míg a Ptk. világos szabályokat ad arra az esetre, hogyan is törhető át a korlátolt felelősség, ez a német jog szerint nagyon ritka estekben fordulhat csak elő.

dr. Dobos István / dr. Reim Szandra