E kérdés eldöntése szempontjából először érdemes tisztázni azt, hogy mi minősül felhasználási szerződésnek és általános szerződési feltételnek, illetve ezeknek milyen formai követelményeknek kell megfelelniük.

A szerzői művet a szerzői jog csak egy bizonyos ideig részesíti védelemben, ezen időtartam a szerző életében és halálát követő 70 évig tart. A felhasználási szerződés egy jogszerű felhasználási módja azon műveknek, amelyek szerzői jog védelme alatt állnak. Ezen szerződés egy olyan kétoldalú megállapodást jelent, melynek köszönhetően a mű szerzője, engedélyt ad a felhasználónak, hogy művét megfelelő díj ellenében felhasználhassa. Felhasználás alatt értjük többek között a védett mű többszörözését, terjesztését, átdolgozását és kiállítását. Ezen szerződés érvényességi kelléke az írásba foglalás. Tehát, ha a jövőben felhasználási szerződést szeretnénk kötni, akkor azt kötelező írásba foglalni, ugyanis ellenkező esetben a szerződésünk semmis lesz. Ebből az következik, hogy módosításához és felmondásához is írásbeli alak szükséges.

A Ptk. alapján általános szerződési feltételnek minősül az olyan szerződési feltétel, melyet alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül határozott meg előre, illetve amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.

A fentebb említett kérdés eldöntése szempontjából fontos kiemelni, hogy ezen feltétel akkor válik az adott szerződés részévé, ha annak tartalmát a másik fél az adott szerződés megkötését megelőzően megismerte és külön elfogadta. Ezenfelül, az általános szerződési feltétel megalkotójának tájékoztatási kötelezettsége van a vele szerződő féllel szemben. Ezen kötelezettségnek különösön abban az esetben kell eleget tennie, ha az általa alkalmazni kívánt szerződési feltétel eltér a jogszabálytól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól kivéve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak. Ezenfelül, tájékoztatási kötelezettség akkor is terheli az általános szerződési feltétel létrehozóját a másik féllel szemben, ha olyan szerződési felétételt akar alkalmazni, amely a felek között korábban alkalmazott feltételektől eltér.

Ezt követően felmerülhet a kérdés, hogy egy jognyilatkozat mikor minősül írásba foglaltnak?

Erre a választ a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi törvény 6:7 § adja meg, amely szerint egy jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha annak közlésére a nyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtételének időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.

Ezenfelül, érdemes megemlíteni azt is, hogy az elektronikus úton történő szerződéskötés esetén, az a fél, aki az elektronikus utat biztosítja, köteles az általános szerződési feltételeit oly módon hozzáférhetővé tenni, hogy lehetővé tegye a másik fél számára, hogy tárolja és előhívja azokat.

Tehát elektronikus úton elérhetővé tett általános szerződési feltétel akkor minősül írásba foglaltnak, ha annak közlésére a nyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtételének időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor

Összefoglalva a fentebb leírtakat, az Szjt. alapján felhasználási szerződést írásba kell foglalni, illetve tartalmaznia kell a mű pontos megjelölését, felhasználásának módját (például: terjesztés, többszörözés), idejét, területi hatályának pontos meghatározását (például: kizárólag Magyarország) és a felhasználásának ellenértékét. Az elektronikus úton tett általános szerződési feltétel pedig akkor tekinthető írásba foglaltnak, ha megfelel a Ptk. 6:7-nak, tehát a tartalma változatlanul visszaidézhető, illetve a jognyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtételének időpontja azonosítható legyen. Ezenfelül, az általános szerződési feltétel megalkotóját tájékoztatási kötelezettség terheli abban a vonatkozásban, hogy az általános szerződési feltétel tartalmazza a felhasználási szerződést is. Tehát, ha a másik fél elfogadja a szerződési feltételeket, akkor ezzel a felhasználási szerződést is megköti. Erre a tájékoztatási kötelezettségre azért van szükség, mert a Ptk. általánosságban is előírja a tájékoztatási kötelezettséget, viszont külön kiemeli azt az esetet, amikor az alkalmazni kívánt feltétel eltér a gyakorlattól vagy a jogszabálytól. Jelen esetben az a feltétel, hogy az általános szerződési feltétel elfogadásával felhasználási szerződés is létre jön, teljes mértékben eltér a gyakorlattól, mivel általánosságban, aki a szerzői jog által védett művel kapcsolatban szeretne felhasználási jogot, akkor erre irányuló, külön felhasználási szerződést köt. Végezetül szükség van arra is, hogy az adott feltétel akkor válik a felek által létrejött szerződés részévé, ha annak tartalmát a fél megismerte és kifejezetten elfogadta.

Ezen kritériumoknak megfelelően, az általános szerződési feltételek alapján köthető felhasználási szerződés.

Dobos István / Nagy Adrienn

Szerzői joggal kapcsolatos kérdése van? Ügyvédi irodánk szívesen áll a rendelkezésükre.

Dobos István: dobos@doboslegal.eu / +3630-308-8151