Mire figyeljünk magyar cég alapításánál?

Magyarországon a vállalkozási tevékenységet folytatók harmada valamilyen gazdasági társasági formában működik. A megfelelő társasági forma kiválasztásában számos tényező szerepet játszik, melyeket jelen cikkben foglalunk össze. Társasági formák A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 3:89. § szerint a társasági jogban formakényszer elve érvényesül; gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható. Mivel ez a szabály kógens, nem lehet eltérni tőle, ezért a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.…

Read more

A felelős műszaki ellenőr és a felelős műszaki vezető elhatárolása jogi szempontból

Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Kormányrendelet tartalmazza az építési műszaki ellenőrzési és az építési műszaki vezetői tevékenységek meghatározását. A fenti kormányrendelet szerint az építési műszaki ellenőri tevékenység, az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének helyszínén az építtető helyszíni képviselete a külön jogszabályokban meghatározottak szerint és az építési szerelési munka szakszerűségének ellenőrzése. A felelős műszaki vezetői tevékenység pedig, az építés műszaki…

Read more

Az építési jog területére vonatkozó főbb jogszabályok

Ebben a cikkben az építési jog területét szabályozó fontosabb jogszabályokat gyűjtöttük össze, könnyebb eligazodást biztosítva ezzel, az olykor nehezen átlátható, szerteágazó jogszabályi környezetben. Habár számos kiemelt jelentőségű jogszabály fontos jogszabályi háttérét képezi az építési jognak, ebben a cikkben azonban mégsem foglalkozunk olyan általános és az építési jogot csak nagyon közvetve érintő jogszabályokkal, mint az Alaptörvény, a Polgári perrendtartás, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) vagy…

Read more

Gyakran ismételt kérdések általános szerződési feltételek összeállításakor (ÁSZF – GYIK)

Mi az ÁSZF? Olyan szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg (blankettaszerződés). A webshopok üzemeltetése ún. információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnak minősül, melynek megkezdéséhez előzetes hatósági engedély nem szükséges, ezért az az ÁSZF-ben sem szükséges feltüntetni. Milyen jogszabályoknak kell minden esetben megfelelnie az ÁSZF-nek?  2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) évi CVIII.…

Read more

A vezető tisztségviselő felelősségének egyes aspektusai

A gazdasági társaságok vezetésével kapcsolatos feladatok ellátása rengeteg kockázattal jár; egy rossz üzleti döntés rendkívül súlyos következményekkel járhat. A társaságok vezetésével megbízott személy/testület több irányba is felelősséggel tartozik; ezeket a felelősségi alakzatokat törvényi szintű szabályok elszórtan tartalmazzák, mely szabályösszességből egy átfogó összefoglalót állítunk össze cikkünkben.   Ki a vezető tisztségviselő? A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 3:21. (1) bekezdése szerint a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan…

Read more

A bíróság által értékelt főbb körülmények az intimitás,- vagy kilátásvesztéssel keletkezett értékcsökkenéssel kapcsolatban

Korábbi bejegyzéseinkben már foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy egy építkezés során a szomszédos ingatlanok tulajdonosai milyen módon élhetnek a jogorvoslati joggal az építési engedéllyel szemben egy szomszédos építkezés esetén. Jelen bejegyzésünkben most azt az esetet kívánjuk áttekinteni, hogy milyen eszközökkel és milyen jogalapon lehet a jogszabályoknak teljes mértékben megfelelő szomszédos építkezés esetén az építtetővel szemben fellépni. Polgári jogi igény jogalapja A felperesi igényérvényesítés esetében minden esetben A Polgári Törvénykönyvről szóló…

Read more

Kiskorú részére történő eseti gyámrendelés esetei a részvételével létrejött adásvételi szerződés megkötése során

A Ptk. 4:163. § (1) bekezdése szerint „a szülő – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem képviselheti a gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga, házastársa, élettársa, egyenesági rokona vagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű fél.” A kiskorú részére történő eseti gyám rendelésére sor kerülhet, egyrészről a kiskorú és törvényes képviselői tulajdonában álló ingatlan értékesítése esetén, másrészről pedig a kiskorú javára történő…

Read more

Az építésrendészeti eljárás főbb szabályai

Az építőipar élénkülésével fontos, hogy akár építtetőként (megrendelőként), akár szomszédként tisztában legyünk az építésrendészeti eljárás legfőbb szabályaival. Az 1997. évi LXXVIII. tv. 46. §-a szabályozza az építésfelügyeleti tevékenység szabályain belül az építésrendészeti eljárást. Az építésrendészeti eljárás részletes szabályait a fenti tv. végrehajtására kiadott 312/2012. (XI.8) Korm. rend. határozza meg. Az „officialítás” elve A 312/2012. Korm. 67. § (1) bekezdése szerint építésrendészeti eljárásnak hivatalból vagy az építésügyi hatóság megkeresése alapján van…

Read more

Építési jog kérdések IV. – Ügyfél jogállás megszerzése a szomszédos építkezés építési engedélyezési eljárása során

Az ingatlanárak drasztikus emelkedésével az építkezések száma is gyorsan megugrott a budapesti és vidéki nagyvárosok frekventált környékein. Sok esetben a megépülő új ingatlanok a szomszédos ingatlanok értékét negatív irányba is befolyásolhatják, ezért a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak  fontos érdeke, hogy már az építkezési engedély kiadására vonatkozó eljárásban ügyféli jogokat szerezennek, és így jogorvoslattal rendelkezzenek a kiadott építési engedéllyel szemben. Miért is fontos ez? Azon személyek, akik az építési engedély kiadására vonatkozó…

Read more

Speciális ÁFA kérdések I. – Hogyan kell számlázni nagykövetségek részére az általános forgalmi adót?

Diplomáciai, konzuli képviselt részére kiállított számla tekintetében két módon érvényesülhet az áfa mentesség, egyrészről beszélhetünk közvetlen áfa mentességről, amikor a számla nem tartalmazza az áthárított áfa összegét, másrészről pedig adó-visszatérítés formájában megnyilvánuló áfamentességről, amikor a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója az áfa utólagos visszatérítésére jogosult az áfát és esetlegesen a jövedéki adót is magában foglaló ellenérték maradéktalan megfizetése esetén. Az Áfa tv. 107. § (1) bekezdés a) pontja szerint „mentes az…

Read more