Egyesületek és az Szja szabályok

Az Szja. tv.-ben találhatók az egyesületek által nyújtott juttatásokra vonatkozó speciális szabályok. Az egyesület által foglalkoztatott magánszemélyek adókötelezettségét annak függvényében kell meghatározni, hogy milyen jogviszonyban foglalkoztatják őket. 1. A szervezettel munkaviszonyban állók adókötelezettségét az Szja tv. nem önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályai szerint kell megállapítani. „Nem önálló tevékenység  a) a munkaviszonyban folytatott tevékenység, b) a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység, c) a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése, d) a…

Read more

Az egyesületek és a társaságiadó-kötelezettség

A nonprofit szervezetek, így az egyesület is társaságiadó-alany, függetlenül attól, hogy az adott adóévben vállalkozási tevékenységet végzett-e vagy sem. Nem kell társaságiadó-bevallást benyújtania az egyesületnek, ha az adóévben nem ért el bevételt vállalkozási tevékenységből vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el. Ekkor elegendő bevallást helyettesítő nyilatkozatot tennie az erre rendszeresített TAONY nyomtatványon az adóévet követő év május 31. napjáig. Nem nyilatkozhatnak azonban azok a civilszervezetek, amelyek ingatlanhasznosítást folytatnak,…

Read more

Az Egyesület gazdálkodása, adózása – Alapvető szabályok

1. Egyesület a Ptk. szabályozása szerint Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. (Ptk. 3:63.§) Tehát az egyesület gazdasági célra, gazdasági tevékenység folytatására…

Read more

Adóregisztrációs eljárás szabályai – 2021

Adóköteles tevékenységet csak az állami adó- és vámhatósághoz bejelentkezett, adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adózó adószámának megállapítását ún. adóregisztrációs eljárás előzi meg, melynek szabályai az adózás rendjéről szóló 20107. évi CL. törvényben találhatók. A NAV a cégbejegyzésre kötelezett adózó adószámának megállapítását megelőzően a bejelentett adatok és az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatok egybevetésével megvizsgálja az alábbiakat: adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő…

Read more

Új építésű ingatlanok és a jótállás (garancia)

Ingatlanok vásárlása esetén a vevőket számos kockázat terheli abban a tekintetben, hogy az ingatlan valóban olyan minőségű-e, mint amilyennek látszik, vagy amilyennek az eladó mondja. Bár azt hinnénk, hogy ez a kockázat új építésű ingatlanok esetében kevésbé jelentős – manapság, amikor többnél több lakást húznak fel naponta – a tapasztalatok azt mutatják, hogy igenis résen kell lenniük az új lakások vevőinek is. Elég csak abból kiindulni, hogy ezeknek az új…

Read more

Mit értünk jogi szempontból garanciaszerződés alatt? Melyek a tipikus felhasználási esetei?

A garancia intézményét a köznapi szóhasználat a jótállás intézményével azonosítja. A jótállás azonban nem tévesztendő össze a garanciaszerződéssel, hiszen az előbbi a szerződésszegés, nevezetesen a hibás teljesítés egyik jogkövetkezménye. Ezzel szemben a garanciaszerződés – mint látni fogjuk – egy személyi biztosíték, ami arra szolgál, hogy egy másik kötelem adósának a tartozását biztosítsa. 1. A garanciaszerződés A Ptk. szerint a garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján…

Read more

Felelősség korlátozása a szerződésekben

A felek a szerződést abban bízva kötik meg, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeket a kötelezettek a meghatározott feltételeknek megfelelően majd teljesítik. A gazdasági életben azonban a legtöbb tevékenység kockázattal jár, így egy szerződés megkötése esetében is felmerülnek bizonyos kockázatok. Könnyen előfordulhat, hogy a kötelezett a szerződésben vállalt kötelezettségét nem tudja, vagy nem akarja a meghatározott feltételeknek megfelelően teljesíteni.  A gazdasági élet szereplőiként a kötelezettek számolnak ezzel az eshetőséggel, és ennek…

Read more

Szerződés megszűnése, megszüntetése

A szerződések gazdasági és mindennapi életünk elemi részei. Előfordul azonban a szerződéses ügyletek kifejtése során, hogy valamelyik, vagy adott esetben, mint két fél számára érdektelenné válik a szerződés további léte, vagy annak teljesítése, mely esetben fontos kérdés, mit árul el számunkra Polgári Törvénykönyvünk a szerződések megszüntetésének szabályairól. 1. Szerződés megszűnése: Főszabály szerint egy szerződés megszűnhet az azt megkötő felek közös megegyezésével, tehát akarategységben, továbbá egyoldalúan, azaz csak az egyik fél…

Read more

Az e-napló lezárása, mint visszatérő probléma az építési projektek során

A 191/2009. (XI. 15.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kivr.) 24/B. § (1) bekezdése kimondja „Az általános építményfajták tekintetében az Országos Építésügyi Nyilvántartás (a továbbiakban: OÉNY) üzemeltetője, a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: LLTK) a Dokumentációs és Információs Központ Üzemeltetési és Adatkezelési Szabályzatában foglaltak szerint helyezi készenlétbe az építtető kezdeményezésére az e-építési naplót, és ahhoz az építtető számára hozzáférést biztosít. Az építtető az e-építési napló…

Read more