Új építésű ingatlanok – tipikus hibák és jogi lehetőségek

Mit tehetünk, ha az újonnan vásárolt ingatlan nem felel meg minőségi követelményeknek, esetleg lakhatásra alkalmatlannak bizonyul? Milyen igényérvényesítési lehetőségei vannak a vevőnek? Jelen cikkünkben a jótállás és a szavatosság kérdéskörét tárgyaljuk. Magyarországon az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a folyamatban levő építkezések száma, így a releváns munkaerő és az építőanyagok iránti kereslet. A korlátozott kapacitás sokszor alternatív lehetőségek igénybevételére sarkallja a határidőket betartani próbáló vállalkozót, ami adott esetben a minőség rovására…

Read more Leave a comment

Adótanácsadási tevékenységünk – Együttműködő partnerünk [Legitstart Consulting Bt.] bemutatása

„Lehetetlen bármiben is biztosnak lenni, a halált és az adókat kivéve.” 1. Az adózás célja a társadalom működéséhez szükséges költségek biztosítása. Természetesen a modern állam adózási rendjét törvények határozzák meg, melyek alapján az adók beszedésére és felhasználására a mindenkori kormányzat jogosult. A jogszabályok azonban mérlegelési lehetőséget kínálnak az állampolgároknak, illetve a gazdasági társaságok számára, hogy milyen adófizetési módon válasszanak és milyen lehetőségek között fizessék be az adót az államkincstárba. 2.…

Read more Leave a comment

A fővállalkozó felelőssége az alvállalkozó által ki nem fizetett munkabér vonatkozásában

Nem ismeretlen annak a gyakorlata, hogy egy fővállalkozó alvállalkozót vesz igénybe valamilyen szerződéses kötelezettség teljesítése érdekében, például az építőiparban – mind a tervezés mind a kivitelezés kapcsán – kifejezetten jellemző az alvállalkozók bevonásával történő teljesítés. I. Munkaügyi ellenőrzések Az elmúlt évben lefolytatott munkaügyi ellenőrzések tapasztalatait összefoglaló negyedéves jelentések is azt mutatják azonban, hogy az építőiparban gyakran fordulnak elő szabálytalanságok az alvállalkozók szintjén. A munkaügyi negyedéves ellenőrzések eredményeiről az alábbi linken…

Read more Leave a comment

Kizárólagossági kikötések kereskedelmi szerződésekben

A szerződési jog egyik legáltalánosabb alapelve a szerződési szabadság elve. Ennek megfelelően a felek szabadon köthetnek szerződést, az általuk szabadon meghatározott tartalommal. E rendelkezés révén széleskörűen biztosított a magánautonómia, és az állami beavatkozás mértéke a legcsekélyebb körre korlátozódik. E nagyfokú szabadság azonban nem teljesen korlátlan, ugyanis vannak bizonyos törvényi tilalmak. Előfordulhat tudniillik, hogy a vagyoni forgalom résztvevői érdekeik védelmére eltérő módon képesek, aminek következtében a köztük fennálló jogviszonyokban súlyos egyensúlytalanság…

Read more Leave a comment

Haszonbérleti szerződés jóváhagyása – Téves hatósági gyakorlat?

A szántókra vonatkozó haszonbérleti szerződések kifüggesztésével, illetve annak hatósági jóváhagyásával kapcsolatban rengeteg jogvita merül fel a felek között, ezért ezzel kapcsolatban szükséges néhány alapvető kérdés tisztázása. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Földforgalmi tv.) 51. § (1) bekezdése szerint a szántóra (erdőre) vonatkozó haszonbérleti szerződést, illetve annak módosítását az illetékes mezőgazdasági igazgatási szervnek jóvá kell hagynia. A Földforgalmi tv. 44. § (1) bekezdése alapján…

Read more Leave a comment

A „home office” munkajogi vonatkozásai

A „home office”, vagyis az otthoni munkavégzés iránt egyre nagyobb az érdeklődés és az igény mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalról hazánkban, így mindenképpen fontos áttekinteni a távmunka ezen, jellegzetes formájának jogi szabályozását. Uniós szabályozás Az Európai Uniós jog szupremáciájából adódóan jelen esetben is az első vizsgálódási pont, hogy létezik-e Uniós jogforrás a távmunka szabályozására. Az Európai Bizottság 2002-ben fogadta el a Távmunka Keret-megállapodást, mely lefektette a távmunka szabályozásának alapjait és…

Read more Leave a comment

Összefoglaló az élelmiszeres beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartásról

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény sarokpontjai: Az élelmiszerlánc szereplői – mint az élelmiszer-termelő és –feldolgozó, valamint élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó szervezetek – közötti kölcsönös együttműködés és bizalom elengedhetetlen, a piacon való érvényesülés érdekében meg kell felelniük bizonyos etikus üzleti magatartás szabályoknak. A 2009. évi XCV. törvény  „A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás…

Read more Leave a comment

Jogosulatlan pénzügyi tevékenység

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) megalkotásának elsődleges célja az Európai Unió által kibocsátott Tőkekövetelmény irányelvnek az implementálása, illetve a Tőkekövetelmény rendelet szabályainak való megfelelés volt. Ez a hazai hitelintézeti szabályozási keretek teljes újragondolását igényelte, amivel egy áttekinthetőbb és logikusabb szerkezetű jogszabály kialakítására nyílt lehetőség, így rendezve a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó alapvető szabályokat. A Magyar Nemzeti Bank folyamatos felügyeletet gyakorol…

Read more Leave a comment

A talajszennyezés jogi vonatkozásai

A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra a társadalmi, gazdasági élet meghatározó részévé vált. Ennek oka az, hogy az emberiség kezdi felismerni, hogy a természet erőforrásait a nem megfelelő gazdálkodás következtében túl gyorsan használja fel, a gazdasági tevékenységek hatásaként kibocsátott szennyező anyagok mértéke pedig már átlépi a kritikus értéket. A szennyezés következtében a természeti elemek állapota jelentős mértékben romlott, ami kihatással van a természet erőforrásainak felhasználásának korlátozására is. A…

Read more Leave a comment

Jogosulatlan pénzügyi tevékenység és piacfelügyeleti eljárás az MNB előtt

A Magyar Nemzeti Banknak alapvető érdeke és felelőssége a hazai pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartása és erősítése. Ehhez kapcsolódóan az MNB átfogóan és rendszeresen elemzi a pénzügyi piacok és a pénzügyi infrastruktúra működését, illetve feltárja azokat a kockázatokat, melyek a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztethetik. Ezen feladatok ellátása érdekében az MNB számára – a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Jegybanktörvény) alapján – hatóságként több eljárásfajta is rendelkezésére…

Read more Leave a comment