Magyarországon a vállalkozási tevékenységet folytatók harmada valamilyen gazdasági társasági formában működik. A megfelelő társasági forma kiválasztásában számos tényező szerepet játszik, melyeket jelen cikkben foglalunk össze.

1. Társasági formák

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 3:89. § szerint a társasági jogban formakényszer elve érvényesül; gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható. Mivel ez a szabály kógens, nem lehet eltérni tőle, ezért a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis. Az új Ptk. hatálybalépésével minden gazdasági társaság jogi személynek minősül.

Közkereseti társaság

A kkt. egy olyan személyegyesítő társaság, melynek lényege, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen kötelesek helytállni. Vagyoni hozzájárulást a tagoknak teljesíteniük kell, de nincsen tőkeminimum, ezért kisebb összeg is megfelelő erre a célra. A kkt. a legritkábban alkalmazott társasági forma Magyarországon, számuk nem haladja meg az ötezret.

Betéti társaság

A bt. a kkt.-hoz hasonlóan személyegyesítő társaság, nincsen tőkeminimum és legalább két tagnak kell lennie; a beltag vállalja, hogy a többi beltaggal (ha vannak) egyetemlegesen helytáll saját vagyonával a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett tartozásaiért, míg a kültag a társaság kötelezettségeiért általában nem köteles helytállni. Főszabály szerint a kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője.

Korlátolt Felelősségű Társaság

Magyarországon a legtöbb gazdasági társasági kft. formában működik. Ennek oka, hogy a tagoknak nem kell kockáztatniuk magánvagyonukat a társaság működésének biztosításához, mert vagyonegyesítő társaságról van szó.  A kft. előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra (pl. pótbefizetés) terjed ki. A társaság kötelezettségeiért – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a tag nem köteles helytállni. A kft. törzstőkeminimuma 3.000.000,- Ft.

Részvénytársaság

A részvénytársaság tekinthető a vagyonegyesítő társaságok mintájának, hiszen a részvényeseknek (tagoknak) legfőbb kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének (vagyoni hozzájárulás) szolgáltatására terjed ki. Ha a társaság részvényeit bevezették a piacra, nyilvánosan működő részvénytársaságnak (nyrt.), ha nem vezették be, zártkörűen működő részvénytársaságnak minősül. Előbbi alaptőkéje nem lehet kevesebb 20.000.000,- Forintnál, utóbbié pedig 5.000.000,- Forintnál.

 

2. Mik befolyásolják a társasági forma választását?

 Vállalkozók száma

A gazdasági társaságok működésének alapjának tekinthető az, hogy a közös cél elérése vagy tevékenység folytatása érdekében, több személy által tett – főleg vagyoni jellegű – kötelezettségvállalás történik. A tevékenység során a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik.

Van olyan gazdasági társaság, ahol minimumkövetelmény legalább két tag megléte; bt.-nél legalább 1 beltagnak és 1 kültagnak kell lennie a társaság törvényes működéséhez. A bt. mellett a kkt.-nál ugyan nincsen a tagok számára vonatkozó korlátozás, a két társasági forma személyegyesítő jellege miatt nagy szerepet játszik a tagok közötti bizalom, erre tekintettel ilyen társaságok alapításakor arra kell törekedni, hogy olyan személlyel/személyekkel történjen az együttműködés, aki teljes mértékben megbízható.

Ugyanakkor egyszemélyes gazdasági társaságok működésére is van példa; a Ptk. 3:208-3:209. § rendelkezik az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságról. Jellegzetessége, hogy az alapító – eltérően a többszemélyes kft.-től – köteles a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást (apport) a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátani, a létesítő okiratot pedig alapító okiratnak nevezik. Az egyedüli tagra sajátos felelősségi szabályok vonatkoznak és az ilyen társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg. Ehhez hasonló előírásokat fogalmaz meg a Ptk. 3:323. § az egyszemélyes részvénytársaság vonatkozásában.

Tőkekapacitás

Ahogy korábban említettük, bizonyos társaságok alapításához van törvényi előírás tőkeminimumra (kft., rt.), másokhoz nincsen (kkt., bt.). Természetesen a kkt. és a bt. esetén is szükség van valamennyi vagyoni hozzájárulás teljesítésére, hiszen ez a gazdasági társaságok fogalmi eleme. A vagyoni hozzájárulást jelképes mértékű összeggel nem célszerű teljesíteni, mert az ilyet, mint komolytalant a cégbíróság elutasítja.

Kft. társasági szerződésében a Ptk. 3:162. § szerint előírható, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget fizessen be, vagy a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőn belül fizesse be teljes vagyoni hozzájárulását. Ebben az esetben a tagoknak a társaság nem fizethet osztalékot addig, amíg a nyereség és a tagok pénzbetétei együtt el nem érik a törzstőke mértékét, valamint  tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.

A Ptk. 3:163. § nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás tekintetében előírja, hogy a törzstőke felénél nagyobb értékű apportot a nyilvántartási kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke kisebb, mint a törzstőke fele, az apportot a nyilvántartásba vételt követő legfeljebb 3 éven belül kell a társaság rendelkezésére bocsátani.

Rt. esetében hasonlóak a szabályok, azonban szigorúbb megkötéseket ír elő a Ptk.; a pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak legalább a negyedét be kell fizetni a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig, illetve a teljes összeget a nyilvántartásba vételt követő egy éven belül kötelező befizetni. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásra ugyanazok az előírások irányadóak, mint a Kft-nél azzal, hogy az alaptőkének nem a felét, hanem a negyedét kell figyelembe venni.

Név

A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia. A jogi személy nevének három fő kritériumnak kell megfelelnie; névkizárólagosság, névvalódiság és névszabatosság.

A névkizárólagosság szerint a jogi személy nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető. A cégnévnek az ország területén bejegyzett más cég, illetve közhatalmi/közigazgatási szervek hivatalos, valamint a köznyelvben használt elnevezésétől egyértelműen különböznie kell.

A névvalódiság azt jelenti, hogy a jogi személy neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot. Ez különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformáját illetően hangsúlyozandó. A jogi személy típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést a jogi személy nevében fel kell tüntetni.

Névszabatosság alatt azt értjük, hogy a jogi személy típusát és – amennyiben a neve tartalmazza – tevékenységét magyar nyelven, a magyar helyesírás követelményeinek megfelelően kell feltüntetni.

A jogi személy nevével kapcsolatos további rendelkezések a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.) 3-6. § között találhatóak.

Tevékenységi körök

A létesítő okiratban meg kell határozni a jogi személy célját vagy fő tevékenységét. Mivel rengeteg tevékenységi kör képzelhető el, elegendő annak a feltételnek megfelelni, hogy a jogi személy minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet jogszabály nem tilt, vagy nem korlátoz.

Ugyanakkor fontos kiemelni, ha jogszabály valamely gazdasági tevékenység gyakorlását hatósági engedélyhez köti, a társaság e tevékenységet a jogerős hatósági engedély alapján kezdheti meg. A képesítés megszerzéséhez kötött tevékenységet a gazdasági társaság akkor végezheti, ha az e tevékenységben személyes közreműködést vállaló tagja, vagy a társasággal munkavégzésre irányuló polgári jogi vagy munkajogi jogviszonyban álló legalább egy személy a képesítési követelménynek megfelel.

 Székhely

A jogi személy székhelye a Ptk. 3:9. § szerint a jogi személy bejegyzett irodája, ahol a jogi személynek biztosítania kell a részére címzett jognyilatkozatok fogadását és a jogi személy jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét. A Ctv. 7. § rendezi a székhellyel kapcsolatos részletszabályokat, többek között a cégtábla kötelező használatának előírását, a központi ügyintézés helyének megjelölését, és a telephely és a fióktelep fogalmát. A (4) bekezdés megfogalmazza, hogy cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára – ideértve a székhelyszolgáltatás útján biztosított székhelyhasználatot is – a cég jogosult.

Gazdasági joggal, cégjoggal kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére!

dr. Dobos István ügyvéd
e-mail: dobos@doboslegal.eu
+3630-3088151