1) A munkaerő-kölcsönzés fogalma, jellemzői, előnyei, hátrányai, vizsgálandó szempontok

A munkaerő-kölcsönzés fogalma, jellemzői

A munkaerő kölcsönzés alapvető sajátossága, hogy a hagyományos munkaviszonnyal szemben nem kettő, hanem három fél áll kapcsolatban egymással:

– a kölcsönzött munkavállaló egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó ügynökséggel, azaz kölcsönbeadóval köt munkaszerződést;

– a munkavállaló tényleges foglalkoztatására a kölcsönvevőnél kerül sor;

– a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között polgári jogi szerződés megkötésére kerül sor, amely alapján a kölcsönbeadó egy bizonyos kölcsönzési díjért cserébe átengedi a munkavállalót a kölcsönvevőnek.

A munkaerő-kölcsönzés előnyei és hátrányai a kölcsönvevő és a munkavállaló szempontjából

	Előnyök	Hátrányok
Kölcsönvevő	a kölcsönbeadó segítségével gyorsan juthat munkaerőhöz a kölcsönvevő	a kölcsönzött munkavállalók általában kevésbé kötődnek a kölcsönvevőhöz, így kisebb a motivációjuk, lojalitásuk
	a munkaerő-kölcsönzéssel a munkaerő létszáma mindig a konkrét igényekhez igazítható	feszültség alakulhat ki a kölcsönzött és a saját munkavállalók között
	mivel a kölcsönzött munkavállaló nem a kölcsönvevővel áll munkaviszonyban, ha nincs szükség a továbbiakban a munkájára, egyszerűen visszaküldhető a kölcsönbeadóhoz	a kölcsönbeadó szolgáltatásának díját meg kell fizetnie a kölcsönvevőnek
	nem a kölcsönvevőt terhelik a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos jogi kockázatok és költségek	az adóhatóság különös figyelmet fordít annak vizsgálatára, hogy nem áll-e fent színlelt munkaviszony, valamint, hogy fennáll-e a „szürkemunka” esete
	egyszerűsödik a foglalkoztatással járó adminisztráció (pl. a munkavállaló beléptetése, bejelentése adóhatóság felé a kölcsönbeadó feladata)	az Áfa tv. értelmében a munkaerő-kölcsönzés nem tartozik már a fordított adózás hatálya alá, így fennáll annak veszélye, hogy a kölcsönbeadó ténylegesen bevallja-e és megfizeti-e az áfát*
	amennyiben a kölcsönvevő és kölcsönbeadó közötti szerződés nem zárja ki, a kölcsönvevő a munkavállalót felveheti saját állományába, amely egyfajta motivációt jelent a munkavállaló oldalán
Munkavállaló	azon munkavállalók számára előnyös ez a konstrukció, akik nem tudnak tartós munkát vállalni, így a munkaerő-kölcsönzés rugalmassága, átmeneti jellege fontos számukra
	előny az alacsonyan kvalifikált munkavállalók számára, akik ezáltal hátrányosabb munkaerőpiaci helyzetből indulnak

*Áfa tv. 142. § (1) bekezdés c) pontja: „Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:
c) munkaerő kölcsönzése, kirendelése, rendelkezésre bocsátása esetén, amely az a) pont szerinti termékértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtásnak minősülő olyan építési szerelési és egyéb szerelési munkához kapcsolódik, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve a bontással történő megszüntetését is – irányul”.

Áfa tv. 142. § (1) bekezdés a) pontja: „Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti: a) a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében”

Áfa tv. 10. § d) pontja: „Termék értékesítésének minősül továbbá: az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre.”

2) A Kölcsönvevőt érintő munkajogi és adójogi kockázatok felmérése, potenciális megoldások, irányadó joggyakorlat

I. Az adóhatóság foglalkoztatási szabályok betartására és azok adójogi vonzatára irányuló vizsgálata tekintetében az ellenőrzések többek között a munkaviszony teljes vagy részleges eltitkolásának (feketemunka – foglalkoztatotti bejelentés elmulasztása, szürkemunka – foglalkoztatotti bejelentésnek nem a tényleges munkaidőre történő teljesítése); a munkaviszonyok teljes vagy részleges leplezésének, palástolásának (bújtatott munkaviszony); valamint a fiktív munkaerő kölcsönzésének kiszűrésére, szankcionálására irányul.

Az adóhatóság az ellenőrzés körében főként helyszíni ellenőrzést tart, legtöbbször „véletlenszerűen” jelennek meg, ezzel az esetleges be nem jelentett foglalkoztatást felderítve.

A joggyakorlat azt mutatja, hogy a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő színlelt munkaerő-kölcsönzésre irányuló szerződést köt, és a kölcsönbeadó, valamint a munkavállaló között csak látszólagos munkajogi kapcsolat áll fent, mivel a tényleges munkaviszony szereplői a kölcsönvevő és a kölcsönzött munkavállaló. Ez megteremti formálisan a kölcsönbeadó részére az áfa-levonási jog gyakorlásának feltételeit. Tehát alapvetően az adóhatóság azt kívánja kiszűrni, hogy ha van is tényleges gazdasági teljesítés (szolgáltatásnyújtás), a munkaviszony valójában mely felek között áll fent.

A fiktív munkaerő-kölcsönzés a munkaviszony áttelepítésével (a munkaerő „átjelentésével”), majd annak „visszakölcsönzésével” valósul meg. Jellemzője a fiktív számlázási láncolatok tudatos felépítése. Ezek a hosszabb, több szintű láncolatok az adójogi ellenőrzések megnehezítését és a jogi felelősség „áthárítását” szolgálják.

A magyarországi gyakorlat – és az Európai Unió Bíróságának gyakorlata is – azt mutatja, hogy a kölcsönvevők azzal védekeznek, hogy ők a velük közvetlen kapcsolatban nem álló fél magatartásáért felelősségre nem vonhatók, a jogellenes tevékenységről nem tudtak, illetve nem tudhattak, arra ráhatással nem lehettek. A munkaviszony álcázása során a munkáltató papíron elbocsátja dolgozóit, tehát a munkaviszonyt megszüntetik, s a dolgozókat látszólag a munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás, vagy annak alvállalkozása alkalmazza tovább. Ezt az állományt kölcsönzi ki, illetve vissza – szintén csak papíron – a korábbi foglalkoztató, most már, mint kölcsönvevő. A foglalkoztatotti létszám tehát mindkét oldalon hirtelen, egyszerre nagymértékben megváltozik.

Az adóhatóság akként értesül a munkaerő-kölcsönzésről, hogy 2012. január 1. napjától a kölcsönvevőnek be kell jelentenie a NAV felé a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett munkavállaló nevét.

Összességében tehát a joggyakorlat azt mutatja, hogy mind a munkajogi jogszabályok, mind az adójogi jogszabályok kijátszását célozzák a munkaerő-kölcsönzési struktúrával.

II. Mit érdemes körültekintően megvizsgálni, milyen feltételek mentén köthetünk szerződést a kölcsönbeadóval?

Az előbbi, azaz a feltételek esetében azt kell megvizsgálni a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI.30.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) rendelkezéseivel összhangban, hogy érvényes engedéllyel rendelkezik-e a kölcsönbeadó a munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatására, így ellenőrizni, hogy szerepel-e a nyilvántartásban. Célszerű ellenőrizni, hogy szerepel-e a kölcsönbeadó a köztartozásmentes adózói adatbázisban, hiszen ezzel már kapunk egy képet, hogy jóhiszemű, korrekt partnerrel állunk szemben, vagy sem.

Érdemes a kölcsönbeadótól egy teljeskörű adóigazolást, valamint az aktuális adófolyószámlájáról készült kivonatot igényelni, amely tanúsíthatja a cég részére, hogy volt-e bármely adónem tekintetében esetleges elmaradás, vagy éppen, hogy rendelkezik-e munkaügyi bírsággal a kölcsönbeadó. Természetesen a cégkivonat ellenőrzése is elsődleges fontosságú, mely alapján tájékozódhatunk, hogy nem áll felszámolási-, vagy csődeljárás alatt, illetve, hogy nincs vele szemben végrehajtási eljárás folyamatban.

Javasoljuk továbbá, hogy a kölcsönbeadó bocsásson a cég rendelkezésére egy olyan hatósági igazolást, amely igazolja, hogy sem az adóhatóság, sem a kormányhivatal nem sújtotta bírsággal az elmúlt 3 naptári évben.

Mindenképpen meg kell vizsgálni a kölcsönbeadó és a munkavállaló közötti szerződést, és azt is, hogy a kölcsönbeadó a NAV felé bejelentette-e a foglalkoztatást, ezutóbbiról egy igazolást célszerű kérni.

A kölcsönvevő és a kölcsönbeadó közötti szerződés egy polgári jogi megállapodás, amelyet a Ptk. nem nevesít külön, de a megbízás egy különleges típusának minősíthető, hiszen a kölcsönbeadó egy meghatározott ügy gondos ellátását vállalja ellenérték fejében.

Különösen fontos nagyobb figyelmet fordítani arra, hogy a kölcsönbeadó szavatolja, hogy minden érintett munkavállaló adatait, ideértve a foglalkoztatás kezdetének és befejezésének időpontját, legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján bocsássa a kölcsönvevő részére, és ennek elmulasztásából eredő mindennemű kár a kölcsönbeadót terhelje.

A cég szempontjából fontos lehet a potenciális munkavállalók szűrése, ezért érdemes kikötni a szerződésben, hogy a kölcsönbeadó csak a kölcsönvevő által alkalmasnak talált jelentkezőkkel köthet munkaszerződést.

További fontos feltétel lehet a szerződésben, hogy amennyiben a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettségnek vétkes megszegése miatt a munkavállaló munkaviszonya azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésének törvényes feltételei fennállnak, úgy az azonnali hatályú felmondás alapjául szolgáló ok kölcsönbeadói kivizsgálásáig a kölcsönvevő az adott munkavállaló munkavégzését felfüggesztheti és mentesül a fizetési kötelezettség alól az adott munkavállaló tekintetében.

Rögzíteni kell az egyes munkáltatót megillető jogköröket is, végig venni, mi az, ami előnyösebb, ha a dm jogkörébe kerül, így például az ellenőrzés, szabadság kiadása, utasítás, munkaköri feladatokról történő tájékoztatás.

Amennyiben az adott munkavállaló megfelelőnek tűnik a cég számára, úgy érdemes akként megkötni a szerződést a kölcsönbeadóval, hogy a dm jogosult legyen saját állományába átvenni a munkavállalót.

Az adójogi szempontok tekintetében mindenképpen javasolt olyan rendelkezést belefoglalni a szerződésbe, amely alapján a kölcsönbeadó havonta köteles bemutatni kölcsönvevő részére az áfa analitikáját, sőt, ha korrekt partnerrel állunk szemben, akkor nem jelenthet problémát számára, hogy ha biztosítani kívánjuk, hogy az áfa mindenképpen megfizetésre kerüljön és ennek fényében a cég nem a kölcsönbeadónak fizeti meg az általános forgalmi adó összegét, hanem azt a NAV-nak utalja, azzal, hogy a dm feltünteti, hogy a kölcsönbeadó javára történt a befizetés.

III. A fenti pontokban összefoglalt javaslatok nagy vonalakban tartalmazzák a legfontosabb vizsgálandó kérdéseket, természetesen az egyik leghangsúlyosabb feladat a megfelelő egyedi szerződés megkötése a kölcsönbeadóval, amely minden szempontból összhangban van a cég érdekeivel, valamint ami megfelel a hatályos munkajogi és adójogi jogszabályoknak.

Gazdasági joggal vagy munkajoggal kapcsolatos kérdése van?

Szívesen állunk rendelkezésre!

dr. Dobos István ügyvéd / +3630-3088151 / dobos@doboslegal.eu