1, A Ptk. alapelvi szinten rögzíti, hogy ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. (3:118.) A törvény tehát kifejezetten lehetővé teszi az ügyvezetők (vezető tisztségviselők) felelősségre vonását fizetésképtelenségi helyzet esetén, ehhez azonban meg kívánja, hogy arra egyrészt a hitelezői érdekek figyelembe nem vételével kerüljön sor, másrészt pedig a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet beállta után. A Ptk. tehát az ügyvezetői felelősség ezen formáját elvi szinten rögzíti, annak konkrét érvényesíthetősége és részletszabályai egyrész a Csődtörvényben (Cstv.), másrészt a Cégtörvényben (Ctv.) találhatók, hasonló megfogalmazású szabályok keretei között.

Elsőként a Cstv. szerinti felelősségi szabályokat mutatjuk be. A Cstv. rögzíti, hogy  a  hitelező vagy – az adós nevében – a felszámoló a felszámolási eljárás alatt keresettel kérheti annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezzel okozati összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból meghiúsulhat. Ha többen  közösen okoztak kárt, akkor pedig a felelősségük egyetemleges.

2, A törvény ebben a körben kifejezetten kiemeli azt is, mely szerint a gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt, vagyis a vezető alatt tágabb kört kell érteni, mint pusztán a cégjegyszékbe bejegyzett vezető tisztségviselőket.

Az időbeliséggel kapcsolatban rögzíti a Cstv., hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. A felelősség alóli mentesülésre is van azonban lehetőség, a törvény érintett szakasza ugyanis rögzíti, hogy mentesül a felelősség alól a vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően nem vállalt az adós pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatot, illetve az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós gazdálkodó szervezet legfőbb szerve (döntéshozó szerve) intézkedéseinek kezdeményezése érdekében. (Cstv. 33/A.)

3, A Cstv. szabálya tehát részben átfedésben van a Ptk-ban foglalt szabállyal, azt azonban lényeges többletkövetelményekkel egészíti ki. A szakirodalom ezt az elvet az ún. wrongful trading felelősségi szabályként emlegeti. A Ptk-ban és a Cstv-ben foglalt két szabály egymáshoz való viszonya tehát lényegében úgy írható le, hogy a Ptk. wrongful trading szabálya a fundamentuma a Cstv-be beépített részletszabályoknak, amelyek célja összefoglalva, hogy a vezető tisztségviselő által folytatott csalárd, hitelezői érdeket sértő gazdálkodás elleni magánjogi eszközökkel fel lehessen lépni.

A felelősségi szabály konkrét tartalmi elemeit mélyebben értelmezve tehát az állapítható meg, hogy a vezető tisztségviselő felelősségét az alapozza meg, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte után nem a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján járt el, és ezzel okozati összefüggésben a gazdasági társaság vagyona csökkent.  A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét az az időpont képezi, amelytől kezdve az adós vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy az adós nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. Objektív feltételként értelmezhető tehát az,  hogy az adós tartozásait likvid vagyon hiányában nem képes kifizetni, míg szubjektív feltételként, hogy erről a vezető tisztségviselő tudomást szerzett, vagy gondos eljárás esetén tudomást kellett volna szereznie.

4, Rendkívül fontos, a bizonyítási terhet megfordító szabály, mely szerint, ha

– a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően nem tett eleget az adós éves beszámolója letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének,

– a felszámolás kezdő időpontját követően nem teljesíti beszámolókészítési kötelezettségét,

– nem teljesíti irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét felszámoló felé,

úgy neki kell bizonyítania, hogy a vezetői tisztségének időtartama alatt nem következett be fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, vagy ha ilyen körülmény fennállt, a vezetési feladatai ellátása során a hitelezők érdekeit is figyelembe vette. (33/A. § (5)) Főszabály szerint egy megállapítási perben is érvényesül azon eljárásjogi szabály, mely szerint az ügyvezetői felelősséget megalapozó körülmények bizonyítása azt terheli, aki az ügyvezető felelősségének fennállását állítja, vagyis igényt kíván érvényesítenie ellene. Ez a bizonyítási teher azonban megfordul a hivatkozott kötelezettségek elmulasztása esetén, ilyenkor a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezi a törvény és immár a vezető tisztségviselő kerül nehezebb helyzetbe olyan módon, hogy nem az ellenérdekű félnek, hanem neki kell bizonyítania az eljárásának megfelelősségét.

5, A Ctv-ben foglalt, vezető tisztségviselőkre vonatkozó felelősségi szabály mind a Ptk-ban, mind a Cstv-ben foglalt wrongful trading szabállyal rokonságot mutat. A Ctv. szerint ha a cégbíróság a céget kényszertörlési eljárásban törölte a cégjegyzékből, a cég vezető tisztségviselője – ideértve a kényszertörlési eljárás előtt a cégjegyzékből törölt vezető tisztségviselőt is – az okozott hátrány erejéig felel a kielégítetlenül maradt hitelezői követelésekért, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezői érdekek figyelembe vételével látta el, és ezáltal a cég vagyona csökkent, illetve a hitelezők követeléseinek kielégítése meghiúsult. (Ctv. 118/B. § (1)) A Ctv. tehát a Ptk. szabályozásával összhangban akkor állapítja meg a vezető tisztségviselő felelősségét, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte után nem a hitelezői érdekeket tartja szem előtt. A szabályozás szerint ez annyival egészül ki, hogy a felelősség beálltához az is szükséges, hogy a fentebb említett magatartás eredményeképpen a cég vagyonának csökkennie kell, ill. a hitelezői követelések kielégítésének meg kell hiúsulnia.

A felelősség alapját megfogalmazó bekezdés több ponton hasonlóságot mutat a Cstv-beli „párjához”. E alperese szintén a törölt cég vezető tisztségviselője, illetve hasonlóan a Cstv-hez vezető tisztségviselőnek kell tekinteni azt a személyt, aki a cég döntéseinek meghozatala tekintetében ténylegesen meghatározó befolyást gyakorol (ún. árnyékigazgató). Szintén rokonságot mutat, hogy a vezető tisztségviselő csalárd gazdálkodásának eredményei között a Ctv. a vagyoncsökkenést, illetve a hitelezői követelések kielégítésének meghiúsulását említi.

6, A felelősség alapját megfogalmazó bekezdés több szempontból hasonló a Cstv.-beli „párjához”. E speciális kártérítési per alperese a kényszertörlési eljárásban törölt cég vezető tisztségviselője, ideértve a kényszertörlési eljárás előtt a cégjegyzékből törölt vezető tisztségviselőt is. Hasonlóan a Cstv. szabályozási rendszeréhez a Ctv. alapján is vezető tisztségviselőnek kell tekinteni azt a személyt, aki a cég döntéseinek meghozatala tekintetében ténylegesen meghatározó befolyást gyakorol (árnyékigazgató). Szintén rokonságot mutat, hogy a vezető tisztségviselő csalárd gazdálkodásának eredményei között a Ctv. a vagyoncsökkenést, illetve a hitelezői követelések kielégítésének meghiúsulását említi.

Végezetül fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy az ügyvezető nem megfelelő eljárása fizetésképtelenségi helyzet esetén nem csupán vagyonjogi felelősség formájában rejt kockázatokat az ügyvezető számára, hanem egyenesen büntetőjogi formában is.

7, A Btk. 404. § (1) szerint ugyanis aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén
a) a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével,
b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy
c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon
a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ebben a körben érdemes felhívni a figyelmet a bűncselekmény lehetséges elkövetésének azon formájára is, amikor az a hitelező előnyben részesítése útján valósul meg. A (4) bekezdés szerint ugyanis aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ebben az esetben a bűncselekmény elkövetője a gazdálkodó vagyonából valamely hitelezőjének jogos hitelezői igényét teljes mértékben, vagy az arányos kielégítés mértékét meghaladó mértékben elégíti ki, ezzel más hitelezők nem jutnak hozzá azon jogos követelésükhöz, amelyet a kielégítési sorrend betartása esetén megkaptak volna. Kizárólag jogos hitelezői igény soron kívüli kielégítésével valósítható meg, a cselekmény a hitelezők – külön törvényben szabályozott – kielégítési sorrendjét, és mértékét sérti.

8, A jogalkotó tehát két megszűnési eljárás keretében teszi lehetővé a hitelező számára, hogy a vezető tisztségviselő csalárd gazdálkodására hivatkozva igényt érvényesítsen azzal szemben: a Cstv. által szabályozott felszámolási eljárásban és a Ctv. által szabályozott kényszertörlési eljárásban.

 

Fizetésképtelenségi joggal, ügyvezetői felelősséggel kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére.

dr. Dobos István: dobos@doboslegal.eu / +36303088151