Akár terheltként, akár tanúként veszünk részt a büntetőeljárásban, fontos tudnunk, hogy a tanú nem feltétlenül köteles vallomást tenni, ha erre a hatóság felhívja. Az eljárás eredményessége miatt a törvény viszont ezt a lehetőséget nem biztosítja mindig és mindenkinek, hanem csupán meghatározott körben. Annak, ha a tanú nem tesz vallomást, két nagy esetköre lehetséges: vagy már eleve ki sem hallgatható tanúként, vagy megtagadja a vallomást. Megtagadási okok A vallomástétel megtagadása esetén…

A fellebbezés a büntetőeljárásban kimeríthetetlenül nagy téma, hiszen számos határozat ellen enged (illetve néhánnyal szemben nem enged) a törvény fellebbezést, és minden esetben változik, hogy ki fellebbezheti meg a támadott határozatot, milyen indokokra való hivatkozással. A terhelti jogok áttekintése és a büntetőeljárás szakaszai áttekintése után jelen írásunkban így csak az elsőfokú bíróság ítéletével szembeni fellebbezés jellemzőivel foglalkozunk. Ki fellebbezhet? Az ítélettel szemben fellebbezésre jogosult a vádlott, az ügyész, a pótmagánvádló,…

„Jogában áll hallgatni” – ismét a közismert tájékoztatáshoz nyúlunk vissza, hisz akár fekete humor okán, akár beidegződésből, de sokaknak ez az első, ami eszükbe jut a jogaikról. Mindazonáltal fontos tudni, hogy a magyar jogrendszer ennél jóval széleskörűbb jogokat enged a vádlottaknak, akiknek a többsége viszont ezzel nincs tisztában. Jelen írásban röviden áttekintünk néhány fontosabb jogot, és azok szerepét az eljárás során. A jogorvoslathoz való jog Bizonyos ésszerű keretek között a…