Egy gazdasági társaság ügyvitelében a tagok kezében van a legfontosabb, stratégiai jelentőségű döntések meghozatalának a joga, valamint és az ügyvezetés ellenőrzése. Ehhez mindenekelőtt azonban információhoz van szükségük a társaság működéséről. Ennek következtében a Ptk. kifejezetten rögzíti a tagokat megillető un. információs jogokat. Ennek értelmében a vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani (3:23.§ (1)).

1, Az ügyvezető tehát a kért és szükséges mértékű információkról köteles tájékoztatni a társaság tagjait, azonban bizonyos esetekben ez elé korlátokat állít a törvény, amennyiben kimondja, hogy a felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. Ezen felül rögzíti a törvény, hogy a vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására és az iratbetekintés biztosítására. (3:23.§ (2)).

Ezen szabályokból is kiolvasható azon alapelv, mely szerint az ügyvezető főszabály szerint önálló, és tevékenységét elsősorban a gazdasági társaság érdekeit szem előtt tartva kell folytatnia, ugyanis a tulajdonosi/tagi kontroll lehetősége az iratbetekintés terén nem feltétel nélküli. Fontos szabály azonban, hogy amennyiben adott esetben a tag felvilágosítás iránti kérelmét megtagadják, és a tag azt indokolatlannak tartja, úgy lehetősége van bírósági úton kérni e jogának biztosítását.

2, A tulajdonosi belső kontroll további hasznos eszköze a felügyelőbizottság létrehozása. Amint nevében is benne van, a felügyelőbizottság az a szerv, amely ellenőrzi a gazdasági társaság működését a tulajdonosok érdekében. Létrehozása kötelező, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, és az üzemi tanács nem mondott le a felügyelőbizottságban való munkavállalói részvételről.

3, A felügyelőbizottságnak fontos szerepe van a társaság jogszabályszerű működésének biztosítása érdekében. Megvizsgálja a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket, majd ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismerteti. A felügyelőbizottság betekinthet a vállalkozás irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, és joga van felvilágosítást kérni a vezető tisztségviselőktől és a munkavállalóktól. Működése során jogosult szakértő közreműködését igénybe venni, ha ezt szükségesnek tartja. Ha a felügyelőbizottság véleménye szerint az ügyvezetés valamely döntése jogszabályba vagy a társasági szerződésbe ütközik, jogosult a legfőbb szerv összehívására. A felügyelőbizottság útján tehát a tagok számára egy széles eszköztár áll rendelkezésre annak érdekében, hogy a belső működés és így az ügyvezetés ellenőrzésének eleget tudjanak tenni.

4, Végül pedig az ügyvezetés feletti kontrollgyakorlás kérdéskörében nem lehet elmenni az ultima ratio, vagyis az ügyvezető visszahívása mellett sem. Amennyiben a tagok nincsenek megelégedve az ügyvezető tevékenységével, úgy minden további nélkül joguk van a tisztségből való visszahívására.

Ügyvezetői feladatokkal, gazdasági joggal kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére.

dr. Dobos István: dobos@doboslegal.eu / +36303088151