Kézbesítési szabályok perben és peren kívül

Az emberi kommunikációnak a legfontosabb részét az általunk átadni kívánt információk közlése képezi. Ez szintén irányadó különböző jogviszonyok alanyainak jogilag releváns nyilatkozataira is, ugyanis egy nyilatkozathoz fűződő joghatások (pl. határidők) bekövetkezése jellemzően azok közlésétől függ. De mit is nevezünk pontosan kézbesítésnek? A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatörvény) 2. §. 20. pontja szerint a kézbesítés azon tevékenység, amely során a postai küldemény a postai szolgáltató hálózatából,…

Read more

Szoftverjog: jogátruházás, vagy felhasználási engedély?

Napjainkban, mikor az IT szektor egyre nagyobb jelentőséget nyer a gazdaság világában, továbbá egyre nagyobb szerepe van a számítógépes rendszereknek egy vállalati infrastruktúrában, egyre gyakrabban merülnek fel a szoftverek jogi természetével kapcsolatos kérdések. Le lehet őket „védetni”? Lehet rajtuk tulajdont szerezni? A következő cikkünkben ezen kérdéseket igyekezzük körüljárni. I. A szoftver, mint szerzői mű A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében ahhoz, hogy valami szerzői műnek minősüljön –…

Read more

Szerzői jogi törvény módosítása – A „value gap” problémája

Ahogyan a médiafogyasztási szokásainkban egyre nagyobb teret nyernek az olyan tartalommegosztó szolgáltatások, mint a Youtube, Spotify, Facebook vagy akár TikTok, szerzői jogi szempontból egyre inkább felüti a fejét a „value gap” problémája. Ennek lényege szerint a különböző tartalommegosztó platformok a felhasználók által feltöltött – gyakran szerzői műnek minősülő – tartalmak elérhetővé tételével jelentős nyereséget termelnek, a tartalmak felhasználásához azonban engedélyt a jogosultaktól nem kérnek, vagy a bevételeik mértékhez képest aránytalanul…

Read more

Franchise Szerződés a magyar jogban

A franchise manapság igen népszerű és célravezető gazdasági együttműködési forma. Számos előnye van, ha franchise szerződést, vagy a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről-ben (a továbbiakban: Ptk.) jogbérletnek nevezett szerződést kötnek a felek. Jelen cikkünkben szeretnénk ismertetni a franchise szerződés jellemzőit. 1. Fogalma Korábban sok ideig a magyar jog a franchise szerződést nem önálló szerződéstípusként szabályozta, egy atipikus szerződés formájában, széles körben alkalmazott megoldás volt. A franchise szerződést ma…

Read more

Egyesületek és illetékmentesség, egyéb tudnivalók az egyesületekről adójogi szempontból

A nonprofit szervezetek, így az egyesületek az Itv. rendelkezései értelmében teljes személyes illetékmentességben részesülnek. Az illetékmentesség azonban csak akkor illeti meg a szervezetet, ha a vagyonszerzést, illetőleg eljárási illetéknél az eljárás megindítását megelőző adóévben vállalkozási tevékenységből származó jövedelme után társaságiadó-fizetési kötelezettsége nem volt. Az illetékmentesség feltételének meglétét a szervezet vagyonszerzése esetén – gépjármű, pótkocsi szerzése kivételével – a NAV hivatalból ellenőrzi. Gépjármű, pótkocsi szerzésekor az illetékmentesség feltételének meglétéről a szervezet…

Read more

Egyesület és az ÁFA / TB kérdések

Az egyesületek abban az esetben minősülnek áfaalanynak, ha saját nevük alatt gazdasági tevékenységet folytatnak, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Abban a tekintetben, hogy az adott nonprofit szervezet gazdasági tevékenységet végez-e, nem a nonprofit szervezetre vonatkozó jogszabály gazdasági, illetve vállalkozási tevékenység fogalma, hanem az Áfa tv. gazdasági tevékenység fogalma az irányadó. Gazdasági tevékenységnek minősül a nonprofit szervezetek által üzletszerűen, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel folytatott tevékenység, amennyiben az ellenérték…

Read more

Egyesületek és az Szja szabályok

Az Szja. tv.-ben találhatók az egyesületek által nyújtott juttatásokra vonatkozó speciális szabályok. Az egyesület által foglalkoztatott magánszemélyek adókötelezettségét annak függvényében kell meghatározni, hogy milyen jogviszonyban foglalkoztatják őket. 1. A szervezettel munkaviszonyban állók adókötelezettségét az Szja tv. nem önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályai szerint kell megállapítani. „Nem önálló tevékenység  a) a munkaviszonyban folytatott tevékenység, b) a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység, c) a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése, d) a…

Read more

Az egyesületek és a társaságiadó-kötelezettség

A nonprofit szervezetek, így az egyesület is társaságiadó-alany, függetlenül attól, hogy az adott adóévben vállalkozási tevékenységet végzett-e vagy sem. Nem kell társaságiadó-bevallást benyújtania az egyesületnek, ha az adóévben nem ért el bevételt vállalkozási tevékenységből vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el. Ekkor elegendő bevallást helyettesítő nyilatkozatot tennie az erre rendszeresített TAONY nyomtatványon az adóévet követő év május 31. napjáig. Nem nyilatkozhatnak azonban azok a civilszervezetek, amelyek ingatlanhasznosítást folytatnak,…

Read more

Az Egyesület gazdálkodása, adózása – Alapvető szabályok

1. Egyesület a Ptk. szabályozása szerint Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. (Ptk. 3:63.§) Tehát az egyesület gazdasági célra, gazdasági tevékenység folytatására…

Read more

Adóregisztrációs eljárás szabályai – 2021

Adóköteles tevékenységet csak az állami adó- és vámhatósághoz bejelentkezett, adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adózó adószámának megállapítását ún. adóregisztrációs eljárás előzi meg, melynek szabályai az adózás rendjéről szóló 20107. évi CL. törvényben találhatók. A NAV a cégbejegyzésre kötelezett adózó adószámának megállapítását megelőzően a bejelentett adatok és az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatok egybevetésével megvizsgálja az alábbiakat: adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő…

Read more